Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)
A TÖRÖKKOR - AZ ÜJ HONFOGLALÁS ÉVSZÁZADA
muk összesen 1258 katonára nőtt. Eközben a Bíbor Ibrahim, aki már megérkezett Nándorfehérvárra, parancsára a török gabonafelügyelő mindenféle élelmiszert gyors teherhajókra rakott és a Dunán felfelé Szendrőről és Nándorfehérvárról kezdték elszállítani. A hajóhad Nándorfehérvárnál megszokott állni, bízva egy három evezősoros hajóban és a szárazföldön őket kísérő ötezer török védelmében. Ezt miután a gyalogosainknak kéme, akik az ellenség között voltak és akik az ellenség számáról és szándékairól minden bizonyosat jelentettek, jelezték azután egy Kalocsától nem messze lévő dunai szigetre, amelyen most az erdődi vár romjai látszanak, húzódtak azzal a szándékkal, hogy bármelyik parton is vonul az ellenség, arról a szigetről a hajók ellen támadást intézzenek, amelyek erre az alkalomra mindenfelől válogatott legénységet szedtek össze. Miközben a törökök a jobb parton jöttek az a sok és nagy hajó, valamint a szárazföldi csapatok valódi hadsereg látványát nyújtották a messziről szemlélőnek, ezért jónak látszott a gyalogosoknak, hogy ha csapataikat kétfelé osztják, úgy hogy egyik része a szárazföldön a másik része pedig a folyón támadja meg az ellenséget. Mikor közelebb jöttek, Prodanus, akire a szárazföldi csapat irányítása volt bízva, megadta a jelt a szárazföldön közeledő törökök megtámadására, Ábrahám és Péter pedig hatalmas csatakiáltással bátran a hajókra rohantak. Hatalmas harc kezdődött mind a törökök, s mind a hajdúk részéről, ám mikor a gyalog hajdúk az ellenségre golyózáport zúdítottak és két kis ágyút, amelyeket nemrég a törököktől vettek el és a mezei csatározásokra magukkal hozták, a partról többször elsütötték, amivel a hajón lévő ellenségnek nagy kárt okoztak, ráadásul a súlyosan sérült hajókat kilukasztották. Prodanus, aki a hadban járatos volt, az ellenséget, miután több mint ezret levágott belőlük megfutamította, amely mind a győzelmet, mind a különböző élelmiszereket odahagyta a gyalogos hajdúknak és rútul elmenekült. A győztesek közül pedig alig száz katona hiányzott..." FORRÁS: Nicolaus Istvánffy, Regni Hungarici História... Köln 1685. Históriámra Liber XXXI. 479 1. 11/57 1599. május KJATIB CSELEBI LEÍRÁSA AZ EGRI IRMAKI ÜTKÖZETRŐL ... az előbbi szerdárnak Mehemed pasának Belgrádba érkezése után a Buda őrizetére lévő katonaság számára összegyűjtött élelmiszereket hajókra rakták s Mehemed agát szerdárrá rendelvén, elegendő számú puskás katonával együtt a hajókat elindították, mikor Szekszárd és Tolna városok felé vontatták a hajókat, Egri irmak (Görbe folyó) néven ismeretes szigeten a kanizsai ellenség és a környékbeli palánkák rablói összegyülekeztek és Paks palánka alatt az Altun Óluk (Arany sáv) torkolatánál néhány ezer hitetlen a reggeli imádság idején a sajkákat és a hajókat megtámadta.. . FORRÁS: Kjatib Cselebi, Fezleke, magyar fordításban közli Karácson Imre, Török történetírók, III. kötet, Budapest 1916. 287 o. MEGJEGYZÉS: Kjatib Cselebi török történetíró Egri Irmak (Görbe folyó) néven Tolnától északra fekvő helyet nevez meg, ahol Duna szigeteket említ. E helyen a tizenöt éves vagy hosszú török háború, 1593—1606. közötti legnagyobb Tolna megyei hadi eseménye, 1599. májusában a Belgrádról Budára élelmiszert szállító utánpótlás hajókaraván megsemmisítése volt. A kanizsai hajdúk Kalocsával szemközt lévő Erdőd nevű szigetnél a Duna Tolna megyei jobbpartján vontatott hajókaravánon ütöttek rajta, s 58 gabonaszállító hajót, továbbá 34 sajkát süllyesztettek el.
