Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)
A TÖRÖKKOR - AZ ÜJ HONFOGLALÁS ÉVSZÁZADA
1608—1610. A TOLNA MEGYEI TELEK- ÉS FÖLDBIRTOKLÄS SZABÁLYOZÁSÁRÓL A BUDAI TARTOMÁNY TÖRÖK KANUNNAMÉJABOL A föld- és erdőterület birtoklása és átengedése az erdőkből és hegyekből a szpáhiktól engedély és adomány nélküli helyek létesítésének lehetősége mi? — Most a földhasználat a törvényes illetéket megadó és az engedély nélkül törvény ellenére jövedelmező eladott helyektől és a bevált, hagyományos helyekről a földhasználat mindenkori képviselője a tizedek és az illetékek megadásával törvény szerint a telek illetéket be kell fizesse. Ez értelemben a földhasználat törvényes. Az illeték megadásával birtoklásának megszüntetésével törvény szerint régi tulajdonosának visszaadható, melyre parancs adatott. 1017. év Zilkade hó elsején (1608. dec.) Mehmed pasa idejéből való törvényből származik. — Az ügy felvéve, ha a felek kincstári földön birtokukban lévő szántók földhasználatának céljára helyet létesíteni vagy a hely elhagyásával együtt átengedni és birtokolni nem szabad. A törvény szerint a földhasználatot engedélyezetteknek a szántóterület átadása megengedett. A szpáhi néhány évre tizedet és illetéket is szedne ez nem engedélyezett. Erre kihirdetett engedély szükséges. Más formában a szántóterület átadását, az átadásnál a tímárban székelő szpáhi engedélye teszi lehetővé, erre törvény van. — Az ügy felvéve, ha a szpáhi tímár földjén üresedés lévén a rája engedély nélkül (adóslevele lévőknek) birtokolt helyét elvéve másoknak telek illeték kifizetése mellett átadni képes lehet-e? — Válasz az, hogy az engedély nélkül birtoklóktól lehet, Mehmed Bahaeddin Efendi véleménye szerint. — Az ügy felvéve, ha a földterületet egyházi alapítványt kitevő területből és kincstári területből, szántó és legelőként létesítik, amely telek illeték járulékos lenne és egy személy ilyen hegyből helyet létesíteni akarna és két személy a helyeket egymásnak átadná földhasználat céljára törvényes. A régi törvény szerint az eredeti szántókat és legelőket a földhasználatra engedély nélkül birtoklók, ha a hegyből helyet létesítenének és két személy egymásnak átadná a földhasználat eredetét tudók s nem tudók vagy képviselők tizedet vagy illetéket adtak volna a telek illetéket be kell fizetnie. A birtoklásban lévő major Isztanbul közelében 20—30 ezer akcsét és némely vidékeken 5—10 ezer akcsét és a legtöbb vidéken néhány akcsét telek illetéket nem adván a törvény ellenére a földhasználat telek illetékét nem adván meg, de birtokolván a helyet egyedül tized és illeték adásával a telek illetéket nem fizeti, mivel ez esetben a Felséges Birtokok és Ingatlanok magukban 20—30 év óta forogva a tímár birtokosok között sok személy jogtalan használata okából 1017. Zikádé hó 11-én .1608. febr. 16.) a Legmagasabb Trón bemutatásában parancs adatott ki ez okból a birtokosok telek illetékének nem megadásáról az engedéllyel rendelkezőktől nem, de az eredetileg telek illeték járulékos helyek, legelők és szántók földhasználata címén telek illetéket adjanak. A telek illeték nem megadására paranccsal rendelkezőktől a telek illetéket megkapván őneki vagy nem kapván meg tized és illeték adásával a telek illetéket nem fizetik, mondván kikerülnék kötelezettségüket a földhasználat céljára használt helyekért telek illetéket fizetniük kell.
