Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A TÖRÖKKOR - AZ ÜJ HONFOGLALÁS ÉVSZÁZADA

gyünk okai, azt tudjuk, hogy legutol az tisztességes ajándékot felségtek elküldi, egy nappal ha felségtek elküldené az én hitemre mondom jobb volna felségteknek. Ezzel egyetemben íeiségteknek ajánljuk barátságunkat. Datum Albae Regali. 11. October. Anno Dni. 1.5.9.2. FORRÁS : Österreichisches Staatsarchiv, Wien, Turcica I. K. 79. MEGJEGYZÉS: Közli Bayerle Gusztáv, Ottoman Diplomacy in Hungary. Letters from the Pashas of Buda, 1590—1593, Indiana University, Bloomington 197a, 156—160 o. 11/55 1598. április A GYŐRI HAJDÜK 1598. ÉVI SZEKSZÁRDI RAJTAÜTÉSÉRŐL „... 1598-ban újra elpusztíttatott Szekszárd. Miután tudniillik március 29-én Győr Schwarzenberg által visszafoglaltatott, egy csoport szabadhajdu öszszesereglett Komárom és Esztergomban, innen Szekszárdra rohanó. Az itt parancsoló bég híres volt az egész környéken elkövetett kegyetlenkedések miatt. Pusztította tudniillik tüzes vassal a keresztény lakhelyeket és hogy az elfogottaktól nagy váltságot csikarhasson, szörnyen kínoztatta őket. 540 bátor martalóc elindult tehát Szekszárd megsemmisítésére. Elrejtőzve a kóválygó törökök elől, ismeretlen úton a Duna balpartján le is értek Szekszárd tájára és elrejtőztek a Sárvíz nádasában, míg éjfélkor biztosabban a várra rhanhattak. Észre sem véve eljutottak a magas falak alá és azonnal magukkal hozott 3 létrán fölmászott néhány a falra és kinyitá a kaput, melyen árvíz gyanánt betódult most az egész kis sereg, levágta a törököt mind, fölgyújtotta és kirabolta a várat és zsákmányterhelten visszaindult oda, honnan elindult, levagdosván Buda közelében egy erős török őr tanya minden emberét..." FORRÁS: Danielik János, Emlék-könyv, Pesten 1852. II. kötet, 374. 1. MEGJEGYZÉS A tizenöt éves háború fö harcterei Tolna megyétől messze északon terültek el, de mint ez a példa is mutatja, egy-egy jelentősebb magyar győzelem után a törökök pillanatnyi veszteségét kihasználva, viszonylagosan nagyobb magyar seregrészek mélyen behatoltak a hódoltságba, s ott saját magukra hagyva, Igyekeztek zsákmányt szerezni. Négy nagyobb vállalkozásról tudunk, mint a nógrádi magyar huszárok 1597. évi dunaföldvári, a győri hajdúk 1598. évi szekszárdi és a kanizsai hajdúk 1599. évi tolnai csatái, vagyis inkább zsákmányoló rajtaütései, melyek teljes sikerrel jártak. 1600-ban Dunaföldvárt, Paksot és Tolnát Nádasdy Ferenc és Pogrányi Benedek foglalta el és égette fel, Tolna város lakossága Kecskemétig futott. 11/56 1599. május A KANIZSAI HAJDÜK TOLNA MELLETTI TÁMADÁSA A TÖRÖK HAJÓK ELLEN, ISTVÄNFFY MIKLÓS KRÓNIKÁS ELBESZÉLÉSÉBEN „... Hanem Péter és Ábrahám és a szabad gyalogos hajdúk többi vezérei a Duna partja mentén Tolnára megérkeztek, társaikat akik Kanizsán Babocsán és más végházakban, valamint Illiricumban voltak, értesítették a jövetelükről és bizonyos dunai szigetre parancsolták őket, hogy vegyenek részt a vállalkozásban és a zsákmányban egyaránt. Nem sokkal később Prodanus Trax a kanizsaiakkal és a barcsiakkal megjelent és magával hozott sokakat is máshonnan, akik zsákmányra éhesen csapatostul hozzá özönlöttek. Rövid idő alatt a szá-