Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD AZ APÁTSÁG ALAPÍTÁSÁTÓL A TÖRÖK KIVERÉSÉIG (1061-1686) ... - A török szultán szandzsákszékhelye

1551-ben készült közmunkás (cserehor) összeírása alapján még csak náhije-székhely és a székesfehérvári szandzsákba tartozik. A következő évben, 1552 júliusában azonban Szekszárdon már szandzsákbég székelt, bár nem az első, mert elődje magyar fogságba esett. Egyáltalában nem rendelkezünk elégséges pontos adatokkal a török elleni magyar portyákról, de ez az említés is Szekszárdon és környékén több és nagyobb török-magyar összecsapásokat sejtett, mint azt eddig vélhettük. A legkorábbi ismert szekszárdi szandzsákbég az a Mahmud bég, akiről tudjuk, hogy 1554. február 24. előtt volt Szekszárdon, s azontúl Simontornyára került.

103 A következő ismert szekszárdi szandzsákbég, Szinan bég volt, aki 1555. szept. 28-án kelt említésben szerepel.

104 Ezután tudunk még arról az Ibrahim bégről, akit 1559 júliusában pécsi házában öltek meg. Ibrahim bég, halála után hagyatéki ügyét a budai török kincstár (defterháne) 1559. szept. 3.-1560. aug. 25. között fentmaradt 14 feljegyzése őrizte meg. A hagyatékát Szekszárdon Bajazid, a tolnai mukátahivatal eminje foglalta le, s ebből a következőket tudta értékesíteni, mint a lovai eladából 10 500 akcsét, azaz 21 ezer magyar dénárt, a kisebb ingóságai eladásából 9400 akcsét, azaz 18 800 magyar dénárt, a rabszolgái árából 5256 akcsét, azaz 15 200 magyar dénárt. Ezt az összeget a török kincstár a volt szekszárdi szandzsákbég adósságai fedezetésre fordította. A szekszárdi szandzsákbég hászbirtokainak mabejn-jövedelméből előlegként a pécsi és a siklósi vár magtáraiból, s ugyancsak a Vác melletti volt Naszál falu szultáni hászbirtok szőlőtizede bevételét az 1555. évben mintegy 72 846 akcsét, végül Szekszárdon a kincstári magtárból 1800 akcse értékű gabonát vett fel. Ilyen módon Ibrahim bég halálakor mintegy 84 326 akcse kiszámítható adósságot hagyott hátra. Mivel a török kincstár a szandzsákbégeknek a kijelölt hászbirtokaik után több mint évi százezer akcse értékű jövedelmet biztosított, Ibrahim bég 1555 óta csinált kiszámítható adósságát, esetleg csupán feltételezhető kereskedelmi üzletei magyarázzák meg.

105 A budai török számadáskönyvek feljegyzéseiben tűnik fel 1559. nov. 20-án Dur Ali szekszárdi szandzsákbég, akiről még négy bejegyzés szól. Ezekből a feljegyzésekből tudjuk róla, hogy a székesfehérvári szandzsák 1557/58. évi fejadó (dzsizje vagy harács) beszedését és elszámolását, Musztafa ulufedzsi jeszár csapatbeli lovastiszttel együtt vállalta. Az erről szóló elszámolását még 1560. jún. 11-én is csupán törlesztette. Ezenkívül a budai tartomány (vilayet), amelybe a szekszárdi szandzsák is tartozott, fogoly ötödéből is, Dur Ali bég valamilyen elszámolási hátralékkal tartozott, amit 1560. jan. 31-én is törlesztett. Dur Ali bégnek a budai török kincstárral való személyes korábbi kapcsolatát tehát ismerjük. Feltételezhetjük, hogy esetleges kereskedelmi vállalkozása, - saját felvásárlásai -, miatt tilthatta meg 1560 őszén a szekszárdiaknak, hogy a szigetvári várnak járó magyar adóikat kifizessék. A szandzsákbég e rendelkezésből adódó következményekről a pécsi püspökség és káptalan birtokai 1561. évi vizsgálatának jegyzőkönyve így emlékezik meg: „Horváth Márk egy valami dologért a török Turaly bégre (Dur Ali!) aki á»szekszárdi várban elöljáró volt, megharagudott és azon haragjában katonáival az előző évben Szent Márton ünnepe táján (1560. nov. 11.) ugyanezen mezővárost megégették. Ahol tűzzel és vassal 30 lelket megöltek és javaikat elvitték, a boros pincéket feltörték és a bort a földre folyatták. A terményeket megégették. A katonák 15 foglyot vezettek elő, s magukkal vitték őket, s közülük egy az úton magának Horváth Márknak gyors kezétől halt meg, ugyanott pedig a fogságban ugyanazokból is egy mindjárt meghalt..."

106 Feltételezhető, hogy Horváth Márk a szekszárdi nagygazdák törökbarátságát akarta ilyen módon megakadályozni. Az 1565. szept. 6-16. között keltezett török idzsmál defter feljegyzéseiben szerepel Ahmed bég, mint a szekszárdi szandzsák bégje. Ekkor Ahmed bég szandzsákbégi hászbirtokához a következő helységek adóbevételei tartoztak: Szekszárd város évi 25 845 akcséval, azaz 51690 magyar dénárral, Hencse falu, Kis Hencse pusztával 17 000 akcséval, azaz 34 000 magyar dénárral, Györgye falu közelében a csámpai rét 1000 akcse, azaz 2000 magyar dénárral, valamint a szekszárdi szandzsák janicsárjai és szpáhijai tímár-javadalom-birtokainak büntetéspénzei fele, mintegy 5000 akcse, azaz 10 000 akcséval. Összesen tehát Ahmed szek-