Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD AZ APÁTSÁG ALAPÍTÁSÁTÓL A TÖRÖK KIVERÉSÉIG (1061-1686) ... - A török szultán szandzsákszékhelye

szárdi szandzsákbég évi bevétele saját szandzsákja területéről az évi 49 845 akcsét, azaz 98 690 magyar dénárt jelentett, a többi jövedelmét a simontornyai szandzsák területéről szedhette be. Szulejmán szultán 1565 febr. 17-én kelt parancsa intézkedett a simontornyai szandzsákban a hászbirtok rendezéséről, mivel Veli bég Simontornyáról bepanaszolta a székesfehérvári és szekszárdi szandzsákbégeket, hogy azok a saját korábbi birtokaiból is részesedtek.

107 Ez a panasz valószínűleg összefüggésben állhatott az említett 1565. évi idzsmál defter elkészítésének módjával és körülményeivel. A következő török híradásunk egy évtizeddel későbbi. A szekszárdi szandzsák 1574/75. évi idzsmál defteré szekszárdi szandzsákbégként Musztafa béget nevezi meg. Ekkor Musztafa szandzsákbég hászbirtokaihoz a szekszárdi náhijéból a következő jövedelemforrások tartoztak: Szekszárd város évi 27000 akcse, azaz 54 000 magyar dénár, Hidas falu 21350 akcse, azaz 42 700 magyar dénár, Kis Hidas-puszta, a nevezett falu közelében 250 akcse, azaz 500 magyar dénár, Ebes falu 50 000 akcse, azaz 100 000 magyar dénár, Malonta falu 28 000 akcse, azaz 56 000 magyar dénár, Szerdahely falu 10 000 akcse, azaz 20 000 magyar dénár, tehát összesen 136 600 akcse, azaz 273 200 magyar dénár összeggel. Ezenkívül a szekszárdi szandzsákbég hászbirtokaihoz tartozott még a tolnai náhijéből Nagyhencse falu, 25 000 akcséval. Kishencse- puszta, a nevezett falu közelében ÍO'OOO akcséval, a csámpai rét 500 akcséval, valamint az anyavári náhijéből Hidgya falu 12 597 akcséval, de ezekhez a szekszárdi szandzsák agáinak, janicsárjainak és szpáhijainak tímár-javadalombirtokait megillető büntetéspénzek fele jövedelme mintegy évi 6000 akcse összeggel járult. Ez mindösszesen évi 191222 akcse, azaz 2451 magyar arany Ft és 56 dénár évi jövedelmet biztosított Musztafa szekszárdi bégnek, a saját szandzsákjából, ha tudjuk, hogy abban az időben egy magyar arany 78 török akcsét ért.

108 Az 1578. szeptember hónapban ismerjük még Ahmed szekszárdi szandzsákbéget, s az 1583/85. évekből még Ferhad bégről tudunk.

109 A szekszárdi szandzsákbégek székhelyüket a volt apátsági várban rendezték be. Róluk pontos leírás nem maradt fenn. Azonban 1577ből a simontornyai és a szigetvári szandzsákbégekről részletes egykorú leírással rendelkezünk: „Simontornyában a Sárvize mellett Dervis bég lakik, udvara népe kijöhet 50 lovas..." A szandzsákbégek udvara népe fogalmára a szigetvári egykorú leírás még részletesebb felvilágosítással szolgál: „Sziget várában bék, az Szalih bék, ennek deliái és egyéb udvara népe, kik ümagátul várnak mind fizetést, mind ételt-italt, ruházatot ugymind kihája, kapudzsi basája, tasznebasija, ebzünbasija, szüredzsi basija, metali basija, pijali basija, haznadár basija, csasni basija, efféle tisztbeli szolgái, kiknek birtokok alatt sokan vadnak, számszerint vadnak 250.. ."

no Ahogyan a fenti egykorú magyar jelentésben is szerepel a szandzsákbégek az udvaruk népeit a hászbirtokaik jövedelméből tartották el. Ezek személyesen a szandzsákbégtől függtek és bizonyos feladatköröket láttak el, mint pl. az ebzün basi a szandzsákbég ruháinak mosását felügyelte, a haznadár basi a szállásmesteri feladatot látta el, a szüredzsi basi a szandzsákbég lovait kezelte, a taszni basi pedig a szandzsákbég hírszolgálatát, postáját vezette, a kihája a szandzsákbég titkári teendőit végezte, a kapudzsi basi az udvarmesteri feladatot látta el, a pijali basi az italát, a metali basi az ételét biztosította, természetesen szolgák segítségével. A felsoroltakon kívül még saját lovaskatonákat is tartott, akikkel csak maga a szandzsákbég rendelkezett. Ezek létszáma változó lehetett, a hászbirtok jövedelmétől, s az önként csatlakozók amolyan fizetés nélküli önkéntes deliáktól függve, akik a bég udvara népének kiegészítését szolgáltak. Ezek száma szintén változó volt. Mivel a szekszárdi szandzsákbégek a kisebbek közé tartoztak feltételezzük, hogy az említett simontornyai Dervis béghez hasonlóan Szekszárdon is az itteni szandzsákbégek udvara népe létszáma az ötven fő körüli számot érhette el. A szekszárdi várban tehát a török zsoldos katonákon kívül a tímár-javadalombirtokból élő janicsárok és tüzérek, valamint a szandzsákbégek udvara népe is székelt. így a vár általában 2-300 fő számára adott állandó szálláshelyet. A törökök közötti különbséget az jelentette, hogy a szandzsákbég akárhányszor jött vagy ment a saját udvara népét magával hozta