Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD AZ APÁTSÁG ALAPÍTÁSÁTÓL A TÖRÖK KIVERÉSÉIG (1061-1686) ... - A szekszárdi apátság alapítása és szerepe

1499: Eösz, alias Pesti Bálint szekszárdi gubernátor, 1505: Sforza Ascanio Maria bíboros és vatikáni alkancellár, valamint szekszárdi kommendator, 1505-1511: Isvaliai Reggino Péter reggioi érsek és veszprémi püspök, és pécsváradi apát és királyi gyermekek nevelője, valamint szekszárdi kommendator, 1508: Tolnai Máté pannonhalmi főapát, mint bérlője a szekszárdi apátsági uradalomnak, 1512: Lébai Mihály pannonhalmi főapát, mint bérlője a szekszárdi apátsági uradalomnak, 1515: Perényi Péter nádor, mint kegyúri bérlője a szekszárdi apátsági uradalomnak, 1515-1526: János apát, 1527-1528: György apát. 3. táblázat: A szekszárdi apátok és uradalmának kormányzói alapításától a török hódításig. Az apátokat megválasztásuk után a pápai kinevezés juttatta a méltóságukba, az ún. reversatio-elve szerint, magasabb összeg ellenében. Erre példa Miklós fia Tamás apát, akit V. Orbán pápa 1365. júl. 2-án erősített meg tisztségében, s ő kinevezése kézbevétele után személyesen ment el Avignonba, és ott kötelezvényt írt alá 266 és fél aranyforint két részbeni kifizetéséről.

57 Az apátok természetesen nem mindig tartózkodtak Szekszárdon, hanem más magasabb méltóságaik szerinti birtokaikon vagy városaikban éltek, vagy az apáti szék éppen nem volt betöltve, ilyenkor helyettük Szekszárdon az uradalom és az országos hiteleshely irányítására kormányzókat (gubernátor) vagy egyházi ügyvezetőket (kommendator) neveztek ki, akik a személyüket Szekszárdra helyezett intézőikkel képviseltették. IX. Bonifác pápa 1404-ben Krupidlow János oppelni herceget, boroszlói püspököt szekszárdi apátsági ügyvezetővé (kommendator) nevezte ki, miután már 1401-ben képviselői által „commune servitium" címen 69 aranyforintot fizetett le. Krupidlow János tehát maga sohasem járt Szekszárdon, csupán az uradalom bevételét élvezte, s oda a maga megbízottját állította. Szekszárdon 1439-től jelenik meg a nagy hatalmú Hunyadi-család egyik híve, Álmosdi Csire Zsigmond apát, aki a helység életében nagyjelentőségű változásokat tett. Több, mint valószínű, hogy ő indította el az apátság épületeinek erődítését kőfalakkal és bástyákkal, valamint ő szervezte át a szekszárdi faluközösséget egy új mezővárossá. Közvetlenül a halála után Tamás vránai perjel megostromolta és elfoglalta az apátság várrá épített központját, s utána saját magát helyezte ott birtokba, azonban Mátyás király 1458. évi megválasztása után Szekszárdra saját királyi gubernátorát küldte. A szekszárdi apátok földesúri jogának bérletként való birtoklásáról is értesülhetünk, pl. mikor Isvaliai Reggino Péter reggioi érsek, veszprémi püspök, pécsváradi és szekszárdi apát, aki II. Ulászló király gyermekei, Anna és Lajos nevelőjeként a királyi udvarban tartózkodott, Tolnai Máté pannonhalmi főapátnak bérletként átadta a szekszárdi apátság irányítását, s ez utóbbi oda a saját tisztjét helyezte.

58 A szekszárdi apátság személyzetéről fentmaradt oklevelek alapján megállapíthatjuk, hogy a konvent kiküldött szerzetesei közül 261 személynek csupán a keresztnevét ismerjük. Az apát tisztsége után közvetlenül a perjel vagy prior következett. Az oklevelek szerint 56 perjel nevét tudjuk felsorolni. Egyben világosan követhető tanulságot is levonhatunk: csak egyetlen perjelből lett apát. Az apátság további tisztségviselői közül 45 őrszerzetes (custos), 53 éneklőszerzetes (cantor), 2 olvasószerzetes (lector), 3 dékán és egy házgondozó bencés szerzetes nevét ismerjük. Az egész apátság szerzetespapi létszámát pl. egy 1476. október 6-án kelt oklevél szövegéből ismerhetjük meg, akkor egy perjel és őr, egy éneklő és öt