Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD AZ APÁTSÁG ALAPÍTÁSÁTÓL A TÖRÖK KIVERÉSÉIG (1061-1686) ... - A szekszárdi apátság alapítása és szerepe

Megváltó monostorában, amelyet ő építtetett azon a helyen, melyet Szekszárdnak hívnak. Ez a Béla ugyanis kopasz volt és barna bőrű, ezért saját monostorát saját külsejéről Szekszárnak neveztette el..."

42 A szekszárdi bencés monostor alapításának idejéről Pauler Gyula elmondja: „alighogy király lett", I. Béla máris alapítványt tett. I. Béla király lelkének megváltása céljából tette alapítványát, mivel része volt testvére, I. András király halálában, s bűnét így óhajtotta megváltani. Az alapítás tehát 1061 januárjában történhetett, de az apátság építése csak később kezdődhetett meg. Az alapító királyi oklevél eredeti példánya nem maradt fent, csak későbbi átírásai egy részletét ismerjük. Az eredeti alapító oklevelet először IV. László király 1272ben írta át, majd I. Károly király 1327-ben. Ez utóbbinak egy töredéke maradt fent Kont Miklós nádor 1358. évi, majd 1360. május 10-én kelt peres oklevelében, amelyet viszont a kalocsai káptalan 1390. május 31-én kelt peres oklevelében írtak át. Ez a kalocsai átírt oklevél annyira megrongálódott, hogy egykori teljes szövegrészlete sem rekonstruálható. Egy 1358. évi perben került sor az alapítólevél Kalocsa környékén megnevezett birtokaira vonatkozó - szövegrész átírására. így a Kont Miklós nádor 1358. május 10-én kelt oklevelébe belefoglalt szövegrészlet a következőket állapítja meg a szekszárdi apátság alapításáról: „...quod confirmabat privilégium Domini Alberti, qui enim Bela nuncupabatum, olim Regis Pannóniáé, Anno ab incarnatione Domini 1061 emanatum in cujus quidem privilegii ipsus Domini Belae regis tenorem inter caetera ad execunditionem juris dictae Ecclesiae Sexardiae sitis, hanc clausulam adinveneramus...", azaz magyarul: „amit megerősített Albert Úr, aki másként Bélának is neveztetett, ünnepélyesen írott, mint Magyarország (Pannónia) királya, az Úr Megtestesülésének 1061. évéből kiadott s Béla király úr saját privilégiumába a mondott szekszárdi egyháznak adott jogok végrehajtásához a további itt óhajtott függelékbe foglalt."

43 Az alapító oklevél többszörösen átírt szövegrészletéből az apátság jogállását pontosan nem ismerhetjük meg. Azonban a későbbi idevonatkozó oklevelek a pannonhalmi és a pécsváradi apátságokkal azonos jogállásúnak említik. A szekszárdi apát a pécsi püspök hatásköréből ki volt véve, és közvetlenül az esztergomi érsek joghatósága alá volt rendelve. A szekszárdi bencésrendi apát a főpapi jelvények viselésére jogosítva volt. Az apátság fenntartását királyi birtokadományok biztosították. A birtokain fegyveres és más szolgálatokra kötelezettjobbágyok álltak a rendelkezésére, akik felett a főapátnak bíráskodási joga volt.

44 A szekszárdi monostor tizenegy karélyú temploma bizánci stílusban, valószínűleg csak az 1063 utáni években épült fel. A szekszárdi apátság patrónusa a „Szent Megváltó", azaz a Pantocrator Christus, ami Bizánc vagy Ravenna - Velence irányába mutat (végső soron itt is Bizánci), amely a templom építészeti stílusában is tükröződött. Ezt a hatást a közeli pécsi és pécsváradi egyházi építkezések ihlették. Szekszárdon, a mai Remete utca mentén, de különösen a Mária-forrás környékén a löszfalba bevájt barlangokban a remeték valószínűleg hosszabb időn át éltek. A helyi remetékkel lehet kapcsolatos a középkori források azon tudósítása is, hogy Szekszárdon a Boldogasszony Szűz Mária forrása a XV. században búcsújáróhely volt.

45 A bencés monostor első apátjának nevét pontosan nem ismerjük. A korai keresztény építkezés és kultikus helyek kialakításában jelentős Asztrik pannonhalmi apát és Bonipert pécsi püspök olasz és francia összeköttetése, ennek alapján vélhető, hogy az első szekszárdi apát, Péter „latin" volt, ami e korban olaszt vagy franciát jelenthetett.

46 Dercsényi Dezső véleményével szemben Fraknói Vilmos lehetségesnek tartja, hogy az első apát az a Vilmos volt, akiről annyit tudunk, hogy 1074-ben állott az apátság élén. Róla krónikás elbeszélésből tudjuk, hogy olasz lehetett. A szekszárdi bencés monostor a „Szent Megváltó" tiszteletére lett felszentelve, s többféle feladatot látott el. I. István király utódai a Szent Benedek Rend kolostorainak számát növelték, részben e szerzetesrend iránti kegyeletük jeléül, részben pedig az általuk alapított apátság egyházának végső nyugvóhelyükké tétele szándékával. Ezek a bencés monostorok, mint a szekszárdi is, nemcsak a királyi alapító emlékét őrizték