Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

RÖVIDÍTÉSEK, IRODALOM, JEGYZET, FÜGGELÉK

157. Karácson Imre: A török sereg átvonulása Magyarországon 1683-ban: Hadtörténeti Közlemények, IX. évf., III. füz., XLI. sz., Budapest, 1896.335-336.1. Ezenkívül az 1692. évi Martonfalvay urbárium szőlőkre vonatkozó feljegyzésére ld. 150. jegyzetet. A többi 1683 őszén elnéptelenedett falura: OL 0-4, Inquisitiones juratorum, 17, Nr. 18: az Amadé család birtokvallatisában, „Láz, Csurgó, Lengyel, Csibrát ép faluk voltának, melyekben a tanú maga is sokszor volt, az mely faluk bécsi obsidionak alkalmatosságával elpusztultak". A szekszárdi török lovasok 1686. évi kéthavi zsoldkiutalása: Szófia, Cirill és Method Nemzeti Könyvtár, OAK, Fond 316/A; az erről készült filmmásolat OL Filmtárban: H-463. Gaál Attila: Az 1686. őszi felszabadító hadjárat grafikai lapjainak Tolna megyei vonatkozásai: A SzBBÁMÉvk 1984, Szekszárd, 1984.140. lapon a müncheni Kriegsarchiv gyűjteményéből Kammerer Ernő fordításában közli. Ez a kézirat a szekszárdi TML őrizetében van. Az 1683 után Szekszárd mai területén elpusztult faluhelyekről: OL A-41, Conscriptio Bonorum Politico-Fundationalium, 4. csomó, Nr. 52: „in terreno Oppidi hujus Szexard praedia Nyamad, Hidas, Batt, Malonthaa et Csatár...". Ezenkívül OL S—13, Kamarai térkének, No. 211: Itse, s még S-13, Kamarai térképek, No. 225: Ság (Új-Ság) mivel Ó-Ság, ma Ózsák. Uo., Nr. 490: Ágoston-pusztán, egykor Szerdahely, Uo., No. 491: Ebes és Szentmiklós. Ezeknek a falvaknak a lakói 1687 után Szekszárdra költöztek be.