Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

RÖVIDÍTÉSEK, IRODALOM, JEGYZET, FÜGGELÉK

Dr. Szilágyi Mihály Szekszárd a kései feudalizmus korában (1686-1847) IRODALOM Antalffy 1982 Antalffy Gyula: Reformkori magyar városrajzok. Budapest, 1982. Bácskai-Nagy 1984 Bácskai Vera-Nagy Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Budapest, 1984. Bánkúti 1969 Bánkúti Imre: Tolna megye a Rákóczi-szabadságharcban (1703-1711). TTmt II. Szekszárd, 1969. Szerk.: Puskás Attila. Bél Bél Mátyás: Notitia Hungáriáé novae historico geographica c. művéből Tolna vármegye leírása. TTmt IX. Szekszárd, 1979. Bodnár 1938 Bodnár István: Béri Balogh Ádám a vértanúhalált halt kuruc brigadéros. Szekszárd, 1938. Brüsztle 1880 Josephus Brüsztle: Recensio Universi Cleri Dioecesis Quinquqeecclesiensis. Tomus IV. Pécs, 1880. Csáji 1958 Csáji Pál: A magyarországi református eklézsiák és prédikátorok első hivatalos öszszeírása 1725-1729. Budapest. Egyháztörténet I. évf. 1958. 1. füzet. Kiadja a Református Egyetemes Konvent. Szerk.: Esze Tamás. Csizmadia 1972 Csizmadia Andor: A szekszárdi prediálisok és utódaik a feudális korban. TTmt III. Szekszárd, 1972. Szerk.: Puskás Attila. CKSz Catalogus Coniugatorum Szekszardini. A szekszárdi rk. plébánia esketési anyakönyve. Éppel 1984 Éppel János: Egy jobbágyközség a feudalizmus alkonyán. Tevel 1768-1848. Kézirat a TML-ben. Esze 1955 Esze Tamás: Kuruc vitézek folyamodványai (1703-1710). Budapest, 1955. Éá I. Évszázadokon át. Szerkesztette: K. Balog János. Szekszárd, 1978. Feyér 1981 Feyér Piroska: A szőlő- és borkereskedés Magyarországon 1848-ig. Budapest, 1981. Fináczy 1899 Fináczy Ernő: A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában. Első kötet. 1740-1773. Budapest, 1899. Fináczy 1902 Fináczy Ernő: A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában. Második kötet. 1773-1780. Budapest, 1902. Földváry 1898 Földváry László: Adalékok a dunamelléki ev. ref. egyházkerület történetéhez I—II. Budapest, 1898. Fraknói 1879 Fraknói Vilmos: A szekszárdi apátság története. Budapest, 1879. Garay 1833 Garay János: Sárköz. Tudományos Gyűjtemény 1833. X. kötet. Garay 5. Garay János: Szegszárd. Garay János összes munkái. 5. kötet. Gimnázium Hadnagy Albert: Szekszárd város küzdelme a gimnáziumért. Kézirat a Tolna Megyei Levéltár könyvtárában. Gutái 1965 Gutái Miklós: Babits Mihály Tolna vármegye kórházának és közegészségügyének szolgálatában. Orvosi Közlemények I. évf. 2. szám. Szekszárd, 1965. Gutái 1975 Gutái Miklós: Tolna megye egészségügyének története az 1801. és 1831. év között. TTmt VI. Szekszárd, 1975. Szerk.: K. Balog János. Hadnagy 1938 Hadnagy Albert: Tolna vármegye küzdelmes évei a török hódoltság után. Tolnamegyei Újság 1938. 23. sz. Hadnagy 1969 Hadnagy Albert: Liszt szekszárdi kapcsolatairól. TTmt II. Szekszárd, 1969. Szerk.: dr. Puskás Attila. Hajdú 1979 Hajdú Lajos: Az alsófokú népoktatás fejlődése Tolna vármegyében (1770-1790). TTmt IX. Szekszárd, 1979. Szerk.: K. Balog János. Holub 1936 Holub József: Szekszárd a török kiűzése utáni első évtizedekben. Tolnamegyei Újság 1935. dec. 24-i és 1936. jan. 1-i számában. Holub 1959 Holub József: Adatok a Baranya és Tolna megye közt folyt határper történetéhez (1655-1720). In: Janus Pannonius Múzeum Évkönyv 1959. Pécs, 1960. Horváth 1840 Horváth Mihály: Az ipar és kereskedés története Magyarországban a három utolsó század alatt. Budán, 1840. Holub 1974 Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-1703-ig. TTmt V. Szekszárd, 1974. Szerk.: K. Balog János. Horváth 1972 Horváth Árpád: Tolna vármegye és az utolsó nemesi felkelés. TTmt III. Szekszárd, 1972. Szerk.: Puskás Attila. Horváth 1974 Horváth Árpád: Megyei önkormányzati szervezet Tolna megyében a XVIII. század első évtizedeiben (1703-1740). TTmt V. Szekszárd, 1974. Szerk.: K. Balog János. HPSz 1804 História Parochiae Szexárdiensis Conscripta a Domino Admodum Reverendo Georgio Demetrio Szluha Parocho Szexárdiensi, et Districtus ejusdem nominis Vice Archidiacono Anno 1804. A szekszárdi rk. plébánia könyvtárában.