Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

RÖVIDÍTÉSEK, IRODALOM, JEGYZET, FÜGGELÉK

134. Haas Mihály i. m. (1862) 374.1., s még Jedlicska Pál: Adatok Erdődi Báró Pálffy Miklós a győri hősnek életrajzához és korához, 1552-1600, Eger, 1897. 627-628. 1. 135. Szakály Ferenc: Források Tolna megye XVII. századi történetéhez: A SzBBÁMÉvk. 1973-1974, Szekszárd, 1975. 259-260. 1. Velics Antal-Kammerer Ernő i. m. II. köt. 687.1., s még Hammer József i. m. IV. köt. 312. és 654-657.1. Ezenkívül Fekete Lajos: Türkische Schriften aus dem Archive des Palatins Nikolaus Esterházy, Budapest, 1932. 5-15. I. 136. Kazinczy Gábor i. m. 69. lapon közli lllésházy István nádor kapott hírét: Ibrahim pasa nagyvezér 1600. nov. 21én Tolnára jött. Ezenkívül Velics Antal-Kammerer Ernő, i. m. II. köt. 691. és 693. L. s még ehhez Gömöry Gusztáv: Székesfehérvár visszavétele 1601-ben, és újbóli elvesztése 1602-ben: Hadtörténeti Közlemények, 3. évf. I. Közi. Budapest, 1892. 316.1., s még Uo. 3. évf. II. Közi. 625-627. és 634.1., valamint Veress Endre: Buda és Pest 1602-1603-iki ostroma: Hadtörténeti Közlemények, 11. évf. Budapest, 1910. I. Közi. 70.1. és Uo. II. Közi. 394. I. 137. Karácson Imre: Török történetírók TMTE Második Osztály. írók, Budapest, 1916. III. köt. 171-172. és 341. lapokon Pecsevi Ibrahim Tarih c. kéziratos munkájából részleteket közöl. 138. Velics Antal-Kammerer Ernő i. m. I. köt. 414. és 424. és 431. 1. 139. Gaál Attila: A Jeni-Palánki kiserőd. Kiállítás a simontornyai vármúzeumban 1981. január 13-febr. 28-ig. Katalógus. U.Ő., A szekszárdi múzeum hódoltságkori rézedényei: Communicationes Archeologicae Hungáriáé 1983, Budapest, 1984. 163-164. 1. 140. Révay László naplórészlete: Vass Előd i. m. (1978) 179. lapon közli. Evlia Cselebi útleírásáról: Karácson Imre i. m. I. köt. (1904) 204-209. lapon közli fordítását. Ezt újra leközli: Vass Előd i. m. (1978) 187-189.1. Ezenkívül Ottendorf Henrik útleírása: Hermmann Egyed: Budáról Belgrádba 1663-ban, Pécs, 1943. Tolna megye múltjából 7., 112. 1. Ezt újra leközölte: Vass Előd i. m. (1978) 187-189. 1. 141. A három ismert XVII. századi török fejadóösszeírás kivonatos kézirata: Bécs, ÖNB, Türk. Hass, Mixt. 611. fol, 184. fol. 190-192. Ehhez még Szakály Ferenc, i. m. (1975) 275. 1. 142. Dávid Zoltán: A házak száma és a népesség XVI-XVIII. századi forrásainkban: Történeti Statisztikai Közlemények, I. évf., 1-4. sz., Budapest, 1958. 76.1. Az 1715. évi országos összeírás szekszárdi feljegyzései: OL N-78, Téka Nr. 40, Lad. HH. Nr. 9, Cpmitatus Tolnensis, pag. Az 1696. évi szekszárdi népesség- és vagyonösszeírás családnevei: TmL. Szekszárd, Ö/261. Az 1703. évi szekszárdi apáti (Mérey-féle) összeírás családnevei: TmL. Szekszárd, IX-b. Kammerer Ernő Gyűjtemény, Nr. 6. Ezenkívül Pataki József: Adalékok a Sárköz népességének történetéhez: Tolna megye múltjából 4., Szerk. Holub József, Pécs, 1937. 9-10. 1. 143. Pataki Józsefi, m. 7-8.1., s még erről Vendel István i. m. 65.1., valamint Lampe, Fridericus Adolphus, História ecclesiae reformatae in Hungária, et Transylvania. Trajecti ad Rhenum, Utrecht 1728. 672.1., s ezt idézi Arany Dénes: A decsi ref. egyház története, Szekszárd, 1942.3.1. Ezenkívül Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexicon, Budapest, 1977.462.1., a Pathai P. Sámuel működését Tolnán 1634-1661 közötti évekre teszi. 144. Bálint Gábor: A magyarországi török hódoltságról XVII. századi török forrás szerint: Századok, IV. évf. Budapest, 1870. 239-240. 1. 145. Evlia Cselebi és Ottendorf Henrik útleírását saját újraközlésünk szerint idéztük: Vass Előd i. m. (1978) 185-189.1. 146. Marsigli, Luigi Fernando: Danubius pannonico mysicus (...), Amsterdam, 1726. Tomus II., pag. 15. (Tab. 43); Ezen adatért Szilágyi Mihálynak köszönetet mondunk. Ezenkívül Vendel István, i. m. 55. 1. 147. Fekete Lajos i. m. (1944) 317 és 319.1., s még Gaál Attila i. m. (1979) 11.1. A szekszárdi „Pándzsó" elnevezésről: Cifka Anna i. m. 28. 1. Ezenkívül a török temetőről: Vendel István i. m. 35. 1. 148. Mészáros Gyula i. m. (1968) 17-19. 1. 149. OL E-156, U. et C, Fasc 54, Nr. 20: „Schätzung des Marckts Sexard (...)", s még OL E-156, U. et C. Fasc 54, Nr. 21: „Continuatio et consignatio (...)", valamint OL E-156, U. et Fasc 54, Nr. 25: „Consignatio pagorum (...)", s végül OL E-156, U. et C. Fasc 54, Nr. 24: „Consignatio Dominis Sexardiensis (...)". 150. OL E-156, U. et C, Fasc 64, Nr. 16 fol. 7: „Conscriptio bonorum domini Stephani Martonfalva Vesprimiensis", s még OL E-156, Fasc 91, Nr. 4: „Conscriptio oppidorum (...)". Ezenkívül az 1715. évi összeírás részletei: OL N-78, Téka Nr. 40, Lad. HH. Nr. 10, pag. 54-58. Az urna vagy veder nevű bormérték cca. 13 liter volt. Az 1696. évi adatok szerint egy szőlő kettő kapást tett ki, és egy kapás pedig 150-200 öl volt. 151. TmL. Szekszárd, IV-7/b, Processus civiles-„i", Nr. 12 és Nr.13. Ezenkívül Uo. V-b, Öcsény iratai, Nr. 7. 152. Bartal Aurél, i. m. 56-57.1. Ezenkívül OL 0-69 Acta post advocatos, Fasc 26, Nr. 31: a győri káptalan 1617. évi kiadványának másolata, s még OL 0-18, Processus Tabulares, 4-2808 H. melléklet (1618. jún. 22.). Az anyavári uradalom urbáriumát közölte: Szakály Ferenc i. m. (1975) 275. 1. 153. OL P-419, Bosnyák családi levéltár, Fasc 1, Nr. 24: „Az anyavári jószág consignatioja Tolna, Baranya és Somogy vármegyékben 1629 körül" c. összeírás. Ezenkívül Uo. P-419 Bosnyák cs. It. Fasc 1., Nr. 51: „Az anyavári jószág consignatioja (...)", és még Szakály Ferenc: Magyar adóztatás a török hódoltságban, Budapest, 1981. 187. 1. 154. OL 0-18, Processus Tabulares, 4-2808/F melléklet: Tolnay András zálogoslevelének másolata. Ezenkívül a szentmiklósiak leveléről: Uo. 4-2808/E melléklet. Az Öcsény falu leveléről : U.o. 4-2808/L melléklet. A nyámádiak leveléről: Uo. M melléklet. A Martonfalvay család genealógiájának leírásában szerepel az 1636 körüli évek megjelölése: Uo., 4-2808 jelezetű per mellékletei között: Nr. 5, et E. 155. Fraknói Vilmos i. m. (1879-1) 47.1., s még ehhez Gubassóczy János 1665. évi birtokmegerősítő oklevelének szövegmásolata: OL A-57, Libri Regii, 13. köt. 223-224. 1. Erről még Vass Előd i. m. (1978) 189. 1. 156. Békefi Rémig i. m. 62. lapon: „Anno 1669. 5. decembris. A bátai apátúrsághoz tartozandó mezővárosinak és falvainak (...)". Ezenkívül Karácson Imre: Az 1663. évi török hadjárat Magyarországon Rasid Effendi török történetíró leírása szerint: Hadtörténeti Közlemények, IX. évf. 1. füz. XXXIX. sz., Budapest, 1896.100. Lés a török rendkívüli adókról: Vass Előd i. m. (1978) 184-185., 197-198.1., valamint még TmL. Szekszárd, V-b, Őcsény iratai, Nr. 1.