Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

RÖVIDÍTÉSEK, IRODALOM, JEGYZET, FÜGGELÉK

110. Vass Előd i. m. (1978) 161.1. Ezenkívül Hadtörténelmi Levéltár, Budapest, Török kori iratok, 1577. évben Kapra Ferenc nagykanizsai kapitány jelentései Bécsbe Ernő főherceghez a török várakról, közölte Vass Előd: Válogatott források Baranya megye török kori történetéhez, 1526-1687, Pécs, 1986. in Press. 111. Fekete Lajos-Káldy Nagy Gyula i. m. (1962) 340-341., 430. és 506.1. Ezenkívül az 1565. évi idzsmál deftert lásd 107. jegyzet. 112. Fekete Lajos-Káldy Nagy Gyula i. m. (962) 501-502., 506., 518. és 536.1., s még ehhez Fekete Lajos, Budapest a török korban. Budapest története III., Budapest, 1944. 397. 1. 113. Verancsics Antal i. m. I. köt. 289.1. és még Dernschwam, Hans, Erdély, Besztercebánya, Törökországi útinapló, Ford Tardy Lajos, Európa-Bibliotheca Historica, Budapest, 1984.492.1. Ezenkívül még Szakály Ferenc i. m. (1969) 29-30.1., s még Káldy Nagy Gyula: A dzsizje defterek és a tahrir defterek népességstatisztikai forrásértéke: Történeti Statisztikai Közlemények III., 1-2. sz., Budapest, 1959. 114. Velics Antal-Kammerer Ernő i. m. II. köt. 119. 1. Ezenkívül Kozák Károly i. m. (1975) 354. 1. 115. Kathona Géza: Fejezetek a török hódoltsági reformáció történetéből. Humanizmus és reformáció. Szerk. Klaniczay Tibor, Budapest, 1974. 50-51. 1., még Vass Előd i. m. (1978) 128-129. 1. 116. Velics Antal-Kammerer Ernő i. m. I. 238.1. s még a szekszárdi vilayet fejadó defteré az új defter szerint a 980. évre (1572. máj. 13.- 1573. máj. 1-jéig) Bécs, ÖNB, Türk. Hass. Mixt. 606. Ezenkívül Vass Előd i. m. (1978) 164-167. 1. közli a szekszárdi és szekcsői szandzsákok közös 1580. évi török törvénykönyvének (kanunname) magyar fordítását. Ehhez még Mészáros Gyula: A Magyar Nemzeti Múzeum régészeti adattári jelentése: Uő., i. m. (1968) 27-28. I. 117. Velics Antal-Kammerer Ernő i. m. II. köt., 54. lapon közli saját fordításában a székesfehérvári (...) szekszárdi, stb. náhijékben elárverezett ingatlanok jegyzékét 1546. márc. 3-án keltezve: „Szekszárd náhijében eladott ingatlanok Szekszárd városban Eznődi István háza, kert és réttel Mahmud szekszárdi janicsár (müsztahfiz) megvette, stb." Ezenkívül Vass Előd i. m. (1978) 138.1., valamint Velics Antal-Kammerer Ernő i. m. I. köt. 240-250.1. és még Bácskai Vera i. m. 28. 1. 118. Mark Antonio Pigafetta 1568. évi leírása Szekszárdról: Vass Előd i. m. (1978) 152-153. lapon magyar fordításban közli. Ismertette: Holub József: Tolna megye történetéből a XVI. században: Közérdek, Szekszárd, 1885. III. 14. 1., és még Dernschwam, Hans i. m. 493-494. I. 119. Holub Józsefi, m. (1958) 33. 1. 120. Szakály Ferenc i. m. (1969) 54.1., s még OL E-156, U et C, Fasc 153 Nr. 9: Szigetvár 1560. évi urbáriuma, s teljes fordítását közli: Vass Előd: Válogatott források Baranya megye török kori történetéhez, 1526-1689, Pécs, in Press. Ezenkívül még OL E-156, U et C, Fasc 50 Nr. 25: Szigetvár 1565. évi urbáriuma, s teljes fordítását közli Vass Előd i. m. (1986) in Press., valamint Ol E-210Miscellanae, Dominalia, 130. tétel, Nr. 5: a szigetvári Radván vajda által 1562. febr. 22-én Szekszárdról behozott bortizedet 38 köbölre becsülték fel. 121. Az 1563/64. évi török gabonatized-jegyzék: Bécs, ÖNB, Türk. Hass. MixL 579, Nahijye-i Seksar der liva-i mezbur mahsulat an ösür-i galat... Ezenkívül még Velics Antal-Kammerer Ernő i. m. I. köt. 251-264.1. a székesfehérvári vár építése és javítása kiadási jegyzékét, 1572. máj. 13.—júl. 16. közötti két hónapból közli, s itt Szekszárdról 370 közmunkás és kocsik szerepelnek. Valamint még Szakály Ferenc i. m. (1969) 37-38.1., s még Káldy Nagy Gyula: Tolna mezőváros mezőgazdasági termelése a XVI. század derekán a török adójegyzékekben: Agrártörténeti Szemle, IV. évf. 3-4. sz., Budapest, 1962. 585. 1. 122. OL R-285, Szalay Ágoston Gyűjtemény, 2. tétel, Nr. 318 és 327.1. Ezenkívül Parádi Nándor: Az etei XVI. századi kincslelet: A SzBBÁMÉvk 1970. Szekszárd, 1970. 231-233. 1., példákat közöl a szigetvári katonák sarcolásairól. 123. OL A-93, Acta particularia, 13. csomó, Nr. 133 és még OL 0-18, Processus Tabulares, 4-2808 Nr. 1. Ezenkívül OL. E-158, Conscriptiones portarum, 64. köt. 783-802. 1. 124. Az 1580. évi tahrir defter: Isztanbul, Basvekalet Arsivi, Tapo defteri No. 593, Varak 85 és Uo. az 1590/91. évi tahrir defter, Tapo defteri No. 632, Varak 87, s mindkét török részletes összeírás OL Mikrofilmtára 10.127 számú dobozban filmmásolatban megtalálható. Ezenkívül Ruzsás Lajos: Barcs múltja és jelenje, Pécs, 1979. 6-11.1., s ehhez Vass Előd: Baja és környéke a török uralom alatt: Baja története, Budapest 1989. 170-180. 1. 125. Velics Antal-Kammerer Ernő i. m. II. köt. 9. lapon közli a tolnai, a paksi és a dunaföldvári révátkelők 1543. évi török kezeléséről készült jegyzékeket. Ezenkívül még Fekete Lajos-Káldy Nagy Gyula i. m. (1962) 419. 1. 126. Velics Antal-Kammerer Ernő i. m. I. köt. 180. 1. és II. köt. 334-336., 341. és 353. 1. 127. Velics Antal-Kammerer Ernő i. m. I. köt. 171., 353-354., 389. és 391. 1. 128. Szakály Ferenc i. m. (1969) 31-34.1., s még Ruzsás Lajos: Városi fejlődés a Dunántúlon a XVI-XVIII. században. Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 71, Series Historica 38, Budapest, 1966. 232-233. 1. 129. Szakály Ferenc i. m. (1969) 37-38.1., s még ehhez Vass Előd: Vác a török korban: Vác története, I. köt. Szentendre, 1983.92-94.1. Stephan Gerlech útleírásáról: Vass Előd i. m. (1978) 155-156.1., és még Szakály Ferenc, A Közép-Duna-menti bortermelés fénykora (a XVI. század derekán) - Dunatáj, II. évfolyam, 2, szám, Szekszárd, 1973,16-21.1. 130. A pécsi szandzsák 1579/80. évi részletes (tahrir) defteré: Isztanbul, Basvekalet Arsivi, Tapo defteri No. 585, A gráboci kolostor szerb évkönyvéről: Ruzsás Lajos, i. m. (1966) 214-215.1. A boszniai részletes (tahrir) defterek: Ankara, Tapu ve Kadastro Müdürlügü, Kuyudu kadime, Nr. 5, No. 6, No. 11 és No. 817: az 1983. októberi kutatásainkon ezekből részletes jegyzeteket készítettünk. 131. A tolnaiak leszegényedéséről: Káldy Nagy Gyula i. m. (1962) 584.1. Ezenkívül Bayerle Gusztáv: Ottoman Diplomacy in Hungary. Letters from the Pashas of Buda, 1590-1593. Bloomington 1972. 157-158. 1. 132. OL 0-18, Processus Tabulares, 4-2808 (D. melléklet: Martonfalvay István 1592. évi regestruma). 133. Mehmed Asik: Menazir-ül-Avalim (kéziratos kódex): Isztanbul Süleymaniye Genel Kitapligi, Halat Efendi No. 616, és még Kazinczy Gábor: Gróf Illésházy István nádor följegyzései, 1592-1603: Magyar Történelmi Emlékek. II. Osztály, írók, VII. köt. Pest 1863. 66-67.1. Ezenkívül Új-Palánk építéséről: Evlia Cselebi, Seyahatname, VI. kötetéből ford. Karácson Imre: Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai, 1660-1664, Budapest, 1904. I. köt. 208-209. 1.