Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

RÖVIDÍTÉSEK, IRODALOM, JEGYZET, FÜGGELÉK

84. Katona István (Stephanus), História eritica Regni Hungáriáé stirpis mixtae (...), Kalocsa (Calotzae) 1792. Tom.VIII., Ordine XV., Mathias rex XXXIV., 513. 1. Ezenkívül még Fraknói Vilmos í. m. (1879-2) 120. 1., valamint Cifka Anna i. m. 15.1. és ugyancsak Vendel István i. m. 21.1., véleményük szerint az, hogy Vitéz János érsek az apátsági várat építette vagy megerősítette volna, teljesen megalapozatlan. Erről még Sörös Pongrác i. m. 58. 1. 85. Szelestei N. László: Janus Pannonius verse egy szekszárdi apáthoz: Dunatáj VIII. évf., 1. szám, Szekszárd, 1985.3-4.1., közli a verset - Weöres Sándor magyar fordításában -, de az apát személyére való következtetése téves lehet, mivel Álmosdi Csire Zsigmond már meghalt, amikor 1457-ben Janus Pannonius karrierje Budán elkezdődött. 86. Haas Mihály i. m. 375. 1. 87. Ranzano, Pietro (Petrus Ranzanus), Epitomae i. m. III. 145. I., valamint Érszegi Géza i. m. (1978) 76-77. I. 88. Sörös Pongrác i. m. 58-59. 1. Ezenkívül Antonius de Bonfinis i. m. Dec. V., Liber V., 269 1., a latin szöveget Spekner Enikő fordította le, ezt megköszönjük. 89. OL DL. 20628 (1497. nov. 29.). 90. Sörös Pongrác i. m. 60-61.1. Ezenkívül Érszegi Géza i. m. (1978) 87. l.,és Szekfű László, Az Árpádház kihaltától Mohácsig - Baja története a kezdetektől 1944-ig, Budapest 1989, 128-129 1., valamint még OL 0-18., Processus Tabulares, 4-2808, Productum AA, 14. lapon említik az 1691. jan. 7-én kelt egyik okiratmásolatban az 1514. évi állítólagos szekszárdi apátsági összeírást. 91. Tomori Pál levelei II. Lajos királyhoz: Mohács emlékezete. Szerk. Katona Tamás, Európa Kiad., Budapest, 1979. 154. 1., s még a magyar sereg Mohácsra vonulásáról Vass Előd i. m. (1978), 112. 1. 92. Vass Előd i. m. (1978), 112. 1. Ezenkívül még Verancsics Antal: Memoria. Verancsics Antal m. kir. helytartó, esztergomi érsek összes munkái, I—II. Közli: Szalay László. Monumenta Hungária. Historica. Scriptores 2-3., Pesten 1857. II. 24. 1. 93. Sörös Pongrác i. m. 611. Ezenkívül Bunyitay Vince-Rapaics Rezső-Karácsonyi János: Egyháztörténelmi emlékek a magyarországi hitújítás korából, I. (1520-1529), Budapest, 1902.1.481.1. Érről még Szentkláray Jenő: A dunai hajóhadak története, Budapest, 1886. 124. 1. 94. Budenz József: Szulejmán naplója az 1529-iki bécsi hadjáratáról: Magyar Történelmi Tár XIII. vagy Második Folyam I. köt., Pesten 1867. 194. 1. 95. Verancsics Antal: 1504-1566 Memoria rerum. (Verancsics Évkönyv). Szerk. Bessenyei József, Budapest, 1981. 48 1., valamint még BÉKEFI RÉMIG i. m. 60.1. Ehhez még Szerémi György: Magyarország romlásáról. Ford. Juhász László, Budapest, 1979. 288.1., említi, hogy 1531 tavaszán János király Pécsről Budára menet Anyavárat foglalta vissza. 96. Bunyitay Vince (Tsai!) i. m. III. köt., Budapest, 1906. 490.1., valamint még Sörös Pongrác i. m. 64.1. Erről még Holub Józsefi, m. (1958) 32-33.1. Ezenkívül OL E-158 Conscriptiones portarum. Tom. XLIII: említi az 1543. évi összeírásban Török Bálintot Ság és Őcsény földesuraként. 97. Vass Előd i. m. (1978) 123-124.1. és még Szakály Ferenc: Tolna megye negyven esztendeje a mohácsi csata után (1526-1566); Tanulmányok Tolna megye történetéből II., Szekszárd, 1969. 21. 1. 98. Závodszky Levente: A Héderváry család oklevéltára. Közli Závodszky Levente, Budapest, 1909.1. köt. és 1922. II. köt., 105. 1., valamint még Vass Előd i. m. (1980) 23. 1. 99. Gárdonyi Albert: Pest városa a középkor alkonyán: Tanulmányok Budapest múltjából VI., Budapest, 1938. 13-15.1., valamint Fraknói Vilmos i. m. (1879-1) 46.1. vagy Kammerer Ernő: Tolna vármegye hódoltsági viszonyairól: Tolna vármegyei Közlöny, Szekszárd, 1879. évi júliusi számaiban Szekszárd török megszállásáról a legkülönbözőbb véleményekkel találkozhatunk. A legáltalánosabb az 1532. évi állítólagos elfoglalás, de ezt a török „szövetségesi" szerződése értelmében János király támogatására tehette. 100. Vass Előd i. m. (1978) 125.1., s még Szakály Ferenci, m. (1969)23.1. Ezenkívül Szerémi György i.m.CIX. fej. 290-291.1. 101. Forrer, Ludwig: Die osmanische Kronik des Rüstern Pascha, Leipzig, 1923. 119-123. 1. 102. Velics Antal-Kammerer Ernő: Magyarországi török kincstári defterek, Budapest, 1886. I. köt. 3-6. 1. 103. Velics Antal-Kammerer Ernő i. m. 49-50., 54-55.1. Ezenkívül az 1565. évi idzsmál defter: Isztanbul, Basvekalet Arsivi, Tapo deftri No. 353., s még Hammer József (Joseph), Geschieh te des Osmanischen Reichs, Pest, 1852. Bd. III., 714. lapon Halil defterdár 1545. évi jegyzékét közli. Ezenkívül még a mohácsi szandzsák 1546/47. évi részletes tahrir defteré: Isztanbul, Basvekalet Arsivi, Tapo defteri No. 441, Varak 243, s még Dávid Géza: A simontornyai szandzsák a 16. században, Budapest, 1982. 27 1. 104. OL 1-28. Gévay Antal hagyaték, Várkapitányok Gyűjteménye: itt Szinan bég szekszárdi várkapitányként?) került említésre. 105. Fekete Lajos-Káldy Nagy Gyula: Budai török számadáskönyvek, Budapest, 1962.427-428., 432-434., 438-439., 441., 447., 484., 489., 502., 521-523. és 532. I. 106. Uo. 450., 461., 494. és 514.1. Ezenkívül Koller József i. m. IV. köt., 112-113.1., közölte magyar fordításban Vass Előd i. m. (1978) 143-144. 1. 107. Isztanbul, Basvekalet Arsivi, Tapo defteri No. 353, Varak 31: „Defter- icmal-i liva-i Seksar" (...) fi Evasit Sa far 973, azaz 1565. szept. 6-16. közötti dekádban kelt. Az OL Mikrofilmtár Nr. 10662 dobozban lévő filmmásolat alapján fordítottuk le. Ezenkívül még Vass Előd i. m. (1978) 151 1. 108. Az 1574/75. évi idzsmál defter eredetije: Isztanbul, Basvekalet Arsivi, Tapo defteri No. 663, Varak 23: OL Mikrofilmtár 10664 számú dobozban filmmásolata. 109. OL 1-28, Gévay Antal Hagyaték, Várkapitányok Gyűjteménye, s még Velics Antal - Kammerer Ernő, i. m. II. köt., 737. lapon 1583. jan. 24.-1585. jan. 1. közötti időben Ferhád bég szekszárdi mirliva hász-birtokainak 54 438 akcse évi jövedelme a Szendrői (Szmederovo) szandzsákból származik, a fenti feljegyzés szerint.