Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC, VALAMINT AZ ÖNKÉNYURALOM ÉVEIBEN (1848-1867) - A társadalomszerkezet és társadalmi átrétegződés

megcsorbulásával változott meg. Az állam közvetlenebbül voltjelen a városban, mint az előző korszakokban. A megyei központtal kapcsolatosak a pénzügyi számvevőség, az adóhivatal, a pénzügyőrség és a pénzügyőri szakasz, az államépítészeti hivatal. A hetvenes években a megye tanfelügyelőt is kap. A „tisztviselők" egy újabb rétege is megjelenik, a községi elemi és polgári iskolák tanítósága, majd a főgimnázium tanáraié. Az állam terjeszkedett azonban a korszerűsödő forgalmi létesítményekkel is, - mint az államosított vasút, a MÁV osztálymérnökség, a postahivatal és távírda - és gazdasági intézményekkel is, mint a selyemgyár, az erdőtenyésztési felügyelőség és a faiskola, a szőlészeti és borászati felügyelőség. Az utóbbi a megyei filoxérabizottság helyére lépett, a század elején. A város vágyálma, hogy katonai parancsnoksághoz, de legalább huszárkaszárnyához jusson nem sikerült, sikerült viszont a csendőrség és a csendőr-szakaszparancsnokság idetelepítése. A hivatalhálózat másik fele a korszakban felnőtt magánintézményekből állt. Ezek közt a bankok és a gazdasági társulatok voltak a legjelentősebbek. A Takarékpénztár mellett a legrégibbek a megyei Gazdasági egylet, és a Szekszárd-Báttai Ármentesítő és Belvízszabályzó Társulat. Az uradalmi tisztviselők száma csökkent, a kereskedelmi cégek működésével viszont nő az itt alkalmazott magánhivatalnokok száma. Részben ez a szektor hódítja el az állam kvalifikált hivatalnokait is. A szabadfoglalkozásúak és a községi, valamint az állami tisztviselők között állandó az átáramlás. Megyei tisztviselők nyitnak ügyvédi irodát, míg magánorvosok igyekeznek városi vagy megyei orvosi státuszokba jutni. A biztos állami státusz volt a hajtóereje az alapítványi Ferenc közkórház törekvésének, hogy a vármegye magáévá fogadja. Gályási Lajos az alapítványi kórház főorvosa is megpályázta a városi orvosi tisztséget. Jellegzetes dzsentri-polgári karrier Boda Vilmosé, aki a kiegyezés évében szolgabíróként s természetesen szőlősgazdaként kísérte Entz Ferenc minisztériumi borszakembert Augusz báró szőlőjében (Kelemen József járási főbíróval, Albanichcsal, Mehrverthtel, Sánta Istvánnal, a borkereskedelmi részvénytársaság akkori elnökével együtt). 1873-ban már ő a járásbíró, s még ekként indítja el a Tolnamegyei Közlönyt, a megye első hetilapját. A 90-es években másodbíró, majd a kerület országgyűlési képviselője. 1905-ben a virilisták középmezőnyében, a 31. helyen volt. A kisvárosi burzsoázia Az értelmiségi karrier már a város társadalmának egy másik szférájába vezet el bennünket, a felső rétegekhez. Forrásainkban ezeket leginkább a virilisták jegyzékei terelik egybe. A foglalkozási szerkezet és a jogi rangsor után itt, a legnagyobb állami egyenesadó-fizetőknél elvben a vagyoni hierarchia kerülne előtérbe. Ha csupán a lista élén állókat futjuk át, akkor sem kerülhetjük ki, hogy beleütközzünk a többi társadalmi csoportnál is felismert rendi vonások folyamatosságába. (A virilis jegyzékeket lásd a függelékben.

231

) A vagyoni hierarchia és a társadalmi hierarchia összefonódásának jellegzetes tünete az, hogy a városi polgári elitet nagyságrendekkel megelőzik a nagybirtokok az egyenesadó összegében. 1873-ban 5778 forinttal az alapítványi uradalom volt a legnagyobb adófizető a városban, és ő is maradt a legnagyobb az egész korszakon keresztül. Kevesebb mint a felét fizette, 2172 forintot Szekszárd nagyközség mint nagybirtokos jogi személy - még a legelőfelosztások előtt. A városnak, úgy is mint megyeszékhelynek, s vármegyeház alatt élő polgárok vagyoni helyzetét segít szélesebb összefüggésben megítélni, hogyha elmondjuk, hogy létezett egy megyei virilis jegyzék is, amelynek élén 1873-ban Apponyi Károly gróf közel háromszor annyi adót fizetett, mint az uradalom Szekszárdon: 15 840 forintot. Öt már az ország egyik nagytőkés dinasztiájának tagja Schoszberger Vilmos követi 11716 forinttal, Tolna megyei nagybirtokai és nem iparvállalatai után.

2 Visszatérve a város listájára, az uradalom és a nagyközség után áll Szekszárdon 1427 forint adóösszeggel a Szekszárdi Takarékpénztár - a harmadik helyen. Innen csúszik le az