Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC, VALAMINT AZ ÖNKÉNYURALOM ÉVEIBEN (1848-1867) - A filoxéra megjelenése és a mezőgazdaság átalakulása

állandó telep létesítésére.

134 Mehrverth régi panaszának megfelelően, - ugyanis, hogy „a méhészet hajdanta, midőn az őserdők megvalának, nagyban űzetett", a 70-es években azonban már alig - 1895-ben jelentéktelen volt a méhcsaládok száma. A selyemhernyó-tenyésztés, szemben Vendel véleményével

135 az egy gazdaságra eső eperfák számát nézve, legalábbis 1895-ben még mélyen a megyei átlag alatt maradt (lásd a 9. táblázatot). 8. tábla: Az állatállomány változása 1895 és 1911 között Szekszárdon és a megyében

136 Szarvasmarha Ló 1895 1911 1895 1911 Szekszárd 1 117 1354 998 996 Tolna megye 85 509 95 492 38 888 39267 Sertés Juh 1895 1911 1895 1911 Szekszárd 2667 1 564 1040 2 Tolna megye 155 401 168 192 157 763 108172 9. tábla: Szekszárd és a megye néhány községének egyes mezőgazdasági adatai 1895-ből, a gazdaságok számához viszonyítva

137 Az 1895-ben összeírt gazdaságok száma összesen Gyümölcsfák eperfa őszibarack Lófogatok (egyes és kettős együtt) Baromfi Méhcsaládok száma és az egy gazdára jutó számuk Szekszárd 2 695 31906 11,8 3 479 1,2 5 707 2,1 408 0,15 19471 7,2 158 0,06 Őcsény 1469 31006 21,1 4 837 3,3 2 379 1,6 295 0,20 12327 8,2 197 0,13 Tolna 1121 11 574 10,3 1377 1,2 2156 1,9 143 0,13 9304 8,3 46 0,04 Dunafóldvár 2 360 83 228 35,3 14459 6,1 7 922 3,3 475 0,20 21476 9,1 140 0,05 Bonyhád 822 12 029 14,6 1419 1,7 2652 3,2 226 0,27 5 487 6,7 149 0,18 Paks 4459 19,9 88 672 1,7 7 833 3,7 16686 0,09 421 4,2 18 572 411 0,09 Tolna megye 52912 1377431 26,13 227 072 4,3 154331 2,9 13 328 1,33 585 580 11,1 12 002 0,22