Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC, VALAMINT AZ ÖNKÉNYURALOM ÉVEIBEN (1848-1867) - A filoxéra megjelenése és a mezőgazdaság átalakulása

A hagyományos paraszti mentalitás a tőkés gazdaságban a hátrányok halmozódásához vezetett. A belterjesség fokozásától és a terméshozamok növelésétől elvonta a tőkét a kényszerű terjeszkedés. Műveletlen területek a terjeszkedésre a múlt században már nem­igen voltak. A művelési ág változtatására mint láttuk, még volt lehetőség a század hetvenes éveiig. Hamarosan ez is a régi gazdálkodásban fontos terület, az állattartás rovására ment, és saját tartalékainak feléléséhez vezetett. Paraszti földaprózódás és a polgári birtokok koncentrálódása Idősorok a város földbirtokviszonyairól nem állnak rendelkezésünkre. Egy 1886. és 1887. évi in­gatlanátírásokat tartalmazó iratból arra lehet következtetni, hogy a városban a 70-es évek telepí­tési hulláma és a filoxéra elterjedése közti évtizedben már javában folyt a paraszti birtokok felap­rózódása. A két év alatt átírt 1406 parcella közel egyötöde, 274 (19,4%) a parcellák megosztásával történt. Ez a biztos aprózódás hányada. Az egész parcellánként átírt ingatlanok nagy része is bir­tokaprózódást fed. S ez csupán az átírt birtokrészre vonatkozik, ami a parasztságnál lényegesen eltér a használatban megosztottaktól, ahol az átírás a tényleges birtokos nevére generációkkal el­tolódhat. 112 Megjegyzendő, hogy végül is a város határában a birtokstatisztika - ha lenne - átlagosan va­lószínűleg mégis a földbirtok koncentrációját mutatná ki. A parcellamegosztásokkal ugyanis kö­zel azonos azoknak az átírásoknak a száma, ahol egy birtokos nevére több parcella került (274, il­letve 291). Itt területileg is lényegesen nagyobb tételről van szó, mint az aprózódásnál. Társadal­mi tartalmában egy másik, uralkodóvá váló tendenciáról: a parasztbirtok aprózódásával párhuza­mosan a polgári birtok koncentrációjáról van szó. A nagyobb, olykor több hold terjedelmű sző­lőterületeket a város ismert személyiségei, tanácsurak, virilis polgárok és értelmiségiek vásárol­ták meg. A birtokosok összetételének változása a vész elharapózásakor még inkább a polgárság javára történt. Ebben a Bakiiban és az Előhegyen megjelent alpesi stílusú présházakkal tüntető térnyerésben szerepe volt a külső úri birtokosok menekülésének is. Látni kell azonban azt is, hogyha a hagyományos paraszti mentalitás hátrányt jelentett az új­rakezdéshez szükséges tőke előteremtésénél, másfelől szívósságot kölcsönzött igénytelenségé­vel a csőd szélén való megkapaszkodáshoz. Evvel magyarázható csupán az, hogy nem követke­zett be a válság mélypontján kétségbeejtő helyzetben lévő városban a gazdatársadalom földcsu­szamlásszerű tönkremenetele. 1897-ig 110 véglegesen tönkrement családot tartottak számon. 113 Ezt követően 1910 körül, az agrárkölcsönök visszafizetési határidejekor volt még egy csődhullám. Az első csődhullám a sző­lőmunkásság és a törpebirtokosok kivándorlásával a város lélekszámának csökkenésében ha­gyott nyomot. Ők még az 1890-es évek kedvező konjunkturális feltételei között vándoroltak el. A gazdák többsége csőd esetén sem vált földönfutóvá. Az árvaszéki iratokban dokumentált csődesetek világosan tükrözik a hagyományos paraszti értékrendet, s egyben a válságban köve­tett hagyományos taktikát. Míg a kispolgár számára a lakóház, s vele az üzlet vagy műhely elvesz­tése jelentette az egzisztencia megsemmisülését, a kamatok törlesztésére képtelen szőlősgazda városi házát bocsátotta elsőnek árverezésre, ezt követték birtokának kisebb értékű darabjai, lege­lők, kaszálók, szántók és a kipusztult szőlők. A család a présházba és szőlőbeli, immár egész év­ben lakottá váló tanyába költözött. A telepítések termőre fordulását - ami nem jelentette a hatal­mas adósságok mellett sorsuk automatikus jobbra fordulását - polgári szemmel elviselhetetlen feltételek közt koplalták ki a kisgazdák. A BORFORGALOM ÉS A SZŐLŐMÜVELÉS MEGÚJULÁSA A rekonstrukció, mint teljesítmény becsületét lényegesen növeli az, hogy ez már nem volt csupán többletmunkával, az igényeknek a puszta munkaerő-fenntartásra szorításával vég-

Next

/
Thumbnails
Contents