Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC, VALAMINT AZ ÖNKÉNYURALOM ÉVEIBEN (1848-1867) - A filoxéra megjelenése és a mezőgazdaság átalakulása

Az adósságtól való félelem nem jelenti általában a pénzügyektől való félelmet, ami másutt a hagyományos önellátó beállítottságot jellemezte. Ez Szekszárdon, ahol a sárköziekhez hasonlóan a gazdák hozzá voltak szokva, hogy mindent piacon szerezzenek be, nem is volt jellemző. Ismerték a pénzt. A félelem az előző évtizedek hitelviszonyainak visszásságaira emlékezik, amikor tájékozatlan földművesek a terménykereskedőként fellépő uzsorások hálójába kerültek." A bankkölcsönök és uzsorakölcsönök mellett általános volt a magánkölcsön.

100 A paraszti normák szerinti adósság szégyene ehhez kötődik. A magas, gyakran a törvényesen már uzsorakölcsönnek számító 8%-ot sokszorosan meghaladó kamatok mellett

101 a kölcsönt adó módosabb gazdák szolgálatokat vártak el, vagy megalázó feltételek melletti alkalmazás elfogadását. Ezek már önérzetében bántották a megszorult földműveseket.

102 Az 1896-os agrárkölcsönnel elinduló folyamatnak a hitelviszonyok megtisztításában is jelentős szerepe volt. Ettől kezdve a hitel nem alkalmi eleme már a paraszti gazdálkodásnak sem, hanem a termelés állandó és szükséges tartozékává vált, amely mélyen átalakította az egész mezővárosias társadalom életét. A jó és rossz termésű évek szertelen életmódváltozásai egyelőre a szegénység szintjén állapodtak meg. A régi életről tudósít az 1873-as kiemelkedően jó év októberében a Tolnamegyei Közlöny, amikor fölteszi a kérdést: „Váljon a természet dús ajándéka folytán az e a teendőnk, hogy a hírhedt Csatári torok és Istepán gödrében éjjeli és nappali tivornyák közt a termés egy részét felemésztve, bortól feltüzelt állapotban egymást véresre verjük? Váljon a lefolyt évtized legnagyobb részt mostoha szakaszait feledve, most már a gondtalan gazdálkodás ideiglenes kellemének engedjük át magunkat, hogy a bekövetkező mostoha évek ismét eladósodva, szegénységgel, s gondterhelt állapotban találjanak bennünket? Váljon most már nincs egyéb teendőnk, mint víg lakomákat tartani, s ládáinkat a fényűzés tárgyaival megtöltve, büszke öntudattal lépdelni végig az utcán, hogy minden selyem rajtunk, még a »mandli« zsinórja és alsó »rokolya« is. Ez még az úrbérek alól felszabadult parasztság optimista időszaka volt. Ha nem is hozott létre a városban a sárközihez hasonló népművészetet a cifrasággal kifejezett öntudat itt is élt. Mögötte azonban már az „éjt nappallá tévő robot"

4 állt, ami a város gazdáit hamarabb elérte, mint más, a piaccal lazább kapcsolatban álló vidékeket. Borzsák Endre református lelkész például már 1874-ben a vasárnap meg nem tartásáért feddi meg a gazdanépet.

105 Húsz év múlva, a századforduló generációjával kapcsolatban már másként hangoztak volna a kérdések. A november elsején esedékes évi kamatfizetési határidő - mint egy második természet, amiben a bankok szüretelnek - az egész évet fegyelmezetten szervezett keretek közé kényszeríti. A felújításról szóló 1896-os törvény a szőlőhegyek adottságaira való tekintettel lehetővé teszi, hogy a november elsejei határidőt decemberre halasszák de ez a halasztás is késedelmi kamatot von maga után; csupán a végrehajtás maradt el. A tőke azonban nemcsak ilyen közvetett, gazdasági eszközökkel fegyelmezett. A kölcsönvevő köteles volt a Földművelésügyi Minisztérium által megállapított „mívelési tervet" követni a szőlőfajok kiválasztásánál, a művelési módok alkalmazásánál. Hozzájárult ez ahhoz, hogy a korábban zöldellő szőlőknek még a színe is megváltozott a kemizálással. Kötelezte a gazdát a peronoszpórát megelőző védekezésre, a rézgálicoldatos permetezésre. A tervnek megfelelő eljárást ellenőrizte, a hanyagságot a hiteljogosultság megvonásával büntette.

107 A kölcsönfelvétel feltételei Szekszárdon befolyással lehettek a karósművelés fokozottabb elterjedésében is, a kisgazdák között korábban általános gyalogműveléssel szemben. A hitelt a beszámítható felújítási költségek fele értékére lehetett felvenni, s ezek közé fel lehetett számítani a karók árát is, amivel növelni lehetett a felvehető kölcsönt.

108 A törvény és a nyomában született végrehajtási utasítások tehát lényegesen többet jelentettek a liberális normáknak megfelelő hitelnyújtásnál. Az állam erősödő befolyásával működő monopolkapitalista rendszer a művelés részleteire is kihatással volt.