Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC, VALAMINT AZ ÖNKÉNYURALOM ÉVEIBEN (1848-1867) - A filoxéra megjelenése és a mezőgazdaság átalakulása

A FILOXÉRA MEGJELENÉSE ÉS AZ ELŐKÉSZÜLETEK TÁRSADALMI LÉGKÖRE Az 1883 novemberében a szekszárdi állomásra begördülő fellobogózott szerelvény valójában már nemcsak kezdet, hanem az új korszak egyik legelső eredménye is volt. A vasúti részvénytársaság puszta léte is jelzi, hogy a válság utáni pangás időszakában is jelentős tőkefelhalmozás folyt, jelzi az új igényeket, s a megyei hatóságoktól függetlenedő város új politikai módszereit is. A vezetésben generációváltás történik ezekben az években, amit Mehrverth Ignác főjegyzőnek, a 48-as generáció szimbolikus alakjának 1883-as nyugalomba vonulása is jelez. A mezőváros szőlősgazdáinak és régivágású vállalkozóinak a megye patriarkális gyámsága alatt folytatott párbeszédébe egyre nagyobb súllyal szólt bele a legnagyobb adófizetők közé emelkedett tőkés burzsoázia és az értelmiség. A hagyományosan vallásfelekezeti köntösben jelentkező társadalmi feszültségek egyre világosabban öltöttek osztályjelleget. Bár messze határain túlról érkeztek a változásra ösztönző kihívások is, és azok az eszközök is, amelyekkel a kihívásokra képesek voltak válaszolni, evvel együtt Szekszárd valóban a tőkés átalakulás sodrába került. Az 1873-as, a világpiacot megrázó „nagy válság" a fejlődés lelassulásával, a vasútügy elhúzódásával járt. A szőlővésszel Európa egyik hagyományos művelési és művelődési területének válsága érte el a várost. A filoxéra távoli, franciaországi pusztításáról érkező hírek hallatán lehet, hogy nem vették komolyan a veszélyt, 1874 októberében azonban a Tolnamegyei Közlöny is átveszi a hírt a filoxéra Bécs melletti,klosterneuburgi elterjedéséről. Egy év múlva már az országban is megjelenik a rovar, Pancsován, sőt hamarosan Mohácson is. Az évtized végére a filoxéra Európa fontosabb bortermelő államait is megmozgatta. 1878ban kötötte meg Franciaország, Németország, Olaszország, az Osztrák-Magyar Monarchia, Portugália és Svájc Bernben az első „philloxera contraktust", amit Magyarországon az 1880. évi 1. törvényként cikkelyeztek be. Az 1880-as törvényt egyezmények további megújítása

48

, és újabb magyar törvények követik.

49 Szekszárd nagyközségi tanácsa elé 1880. januárjában került a szőlővész ügye, s Hermann Ottó drámai hangú könyve, a „Filokszéra vészkiáltás". Úgy határoztak, hogy a könyvet „elegendő példányban" megrendelik és a birtokosok közt kiosztják. Sass István, a megye főorvosa népszerű előadások tartására vállalkozott, a Filokszéra vészkiáltás alapján. A tanács háromtagú bizottságot nevezett ki soraiból Traiber József orvosdoktorral az élén, hogy a „netán előforduló esetben" helyszíni vizsgálatot folytasson. A bizottságban szerepel még Albanich György vállalkozó is. Evvel indult a válságos negyedszázad első, bizakodó szakasza, amely a 90-es évek elején ért véget. A 80-as években, a vész fenyegető árnyékában, esetenként a sajtóban is megnyilvánuló pátosszal ébredt fel a város középrétegének, különösen értelmiségének felelősségérzete, amely ismeretterjesztésben, az értesülések megosztásában és a védekezés szervezésében nyilvánult meg. Néhányan a 24 szekszárdi szőlőhegyi járásba kijelölt filoxérafelügyelők közt - gazdák és iparosok közt - is feltűnnek: mint Boda Vilmos főszerkesztő, tűzoltóparancsnok, a katolikus egyháztanács világi elnöke, polgári olvasóköri elnök stb.; Fejős Imre mérnök, szintén több közhasznú társaság vezető egyénisége, a 10 összeírt szekszárdi emeletes lakóház egyikének tulajdonosa, virilis városi képviselő; fia Károly tűzoltó alparancsnok; Heidekker Béla ügyvéd - négyen a negyvennyolc felügyelőből.

51 Kérdés, mekkora súlyuk volt nekik az osztálybéke mérlegén, Stann Jakab bíró és Taly Endre városi főpénztáros 1887 és 1888-ban kirobbant sikkasztási ügyével szemben. A város vezetésével szembeni bizalmatlanságot csak mélyítette, hogy 1888-ban zárult Koharics Lajos volt pénztáros 1868 óta húzódó sikkasztási ügye is. A „nép" alig lehetett tekintettel olyan szempontokra, mint amelyekre nekünk később ki kell térnünk, hogy „a hűtlen kezelés és szabálytalanság" ebben az esetben mennyiben fed rosszhiszeműséget, vagy mennyiben