Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC, VALAMINT AZ ÖNKÉNYURALOM ÉVEIBEN (1848-1867) - Az önkényuralom évei

A táplálkozás fő eleme a kenyér volt. Fogyasztottak burgonyát, káposztát, hüvelyeseket, sertés-, marha- és birkahúst, halat, baromfit is. A disznóhúst füstöléssel tartósították. A hatósági árszabásban csupán a marha- és birkahús szerepelt. Nyilván csak ezeknek volt jelentősebb piaca - a sertést és baromfit maguk tenyésztették. Az italok közül vizet és bort ittak, a sör nem fogyott.

405 Az ifjúság szórakozását a vasárnapi tánc, a búcsúk, vásárok és a hatóságok által tilalmazott fonók biztosították.

406 Zenéről a helybeli „Náci banda" néven ismert cigányzenekar gondoskodott.

407 Szüretek alkalmával a város tűzijátékot rendezett.

408 A parasztság fiai igen korán, 16-18 éves korban nősültek. Házasodáskor az apa némi földdel önállósította, családfővé emelte, s így elkerülték a katonai sorozást. Az iparosoknál a céhszabályok szerint a legény mesterré válása, vagyis 24 éves kora előtt nem nősülhetett.

409 A születési arányszám igen magas volt, közel 50%. Etnikai és felekezeti csoportokra bontott adatokkal nem rendelkeztünk, de a reformátusok csökkenő aránya alapján csupán náluk feltételezhető törekvés a születésszabályozásra. A születések magas száma ellenére is alacsony volt a népesség szaporulata a magas halandóság miatt. Míg a születések száma viszonylag állandó, a halálozásoknál nagymértékű volt az ingadozás. Egy-egy járvány könnyen felboríthatta a demográfiai egyensúlyt. 1859-ben 229 fő volt a népesség tiszta szaporulata, de az előző évben a halálozások száma volt 220-al magasabb.

410 A halálozásoknak közel a fele 1 éves kor alatt történt.

411 A már felnőtt ember átlagosan 50-60 év élettartamra számíthatott.

412 A statisztikai adatok a társadalmi élet mélyebb rétegeibe is betekintést nyújtanak. 1860ban vörhenyjárvány tört ki Szekszárdon a gyermekek között. Megbetegedett 48 fiú, és 37 leány. Orvos kezelt 26 fiút és 12 leányt, vagyis a fiúknak több mint a felét, a lányoknak pedig 1/3 részét sem. A betegségben meghalt 16 fiú és 18 leány. A társadalmi értékrend, amelyben a fiúgyermek a leány felett állt, korrigálta a biológia törvényeit, a fiúk nagyobb esendőségét: a gyógykezelteknek kb. 5/6 része felépült, a nem gyógykezelteknek kb. 5/6 része meghalt.

413 EGÉSZSÉGÜGY A példa rávilágít az egészségügyi hálózat kiépítésének fontosságára. Az 1850-es években kialakult a körorvosi hálózat 27 körzettel. Szekszárdon kezdetben 3 orvos működött, a megyei főorvos, a járási orvos és a kórház orvosa. 1855-ben létesült községi orvosi állás a városban, akinek körzetéhez Agárd és Harc is hozzátartozott.

414 Az orvosok száma a lakossághoz képest kevésnek tűnik, egy orvosra a megyében több mint 4000 lakos jutott, Szekszárdon ennél kevesebb, kb. 3000. A vármegyei főorvos becslése szerint azonban csupán a betegek ötöde ment orvoshoz, így az állások számát elegendőnek ítélte.

415 A szüléseket a bábák vezették. Szekszárdon 6 bába tevékenykedett 1860-ban, 1 járási, 2 városi és 3 magánbába. Valamennyi okleveles szülésznő volt,

416 ellentétben a falusiakkal, akiknek tevékenységéről a megyei főorvos véleménye lesújtó volt.

417 A város és egyúttal a megye legjelentősebb egészségügyi intézménye, a Ferenc kórház az 1850-es években jelentősen fejlődött. 1854-től apácák dolgoztak mint ápolók a kórházban. 1855től a vagyontalan betegekért járó ápolási díjat országos alapból utalták ki, s ez hozzájárult a kórház anyagi konszolidációjához. 1859-ben kibővítették az épületet, 90 beteg, számára alakítottak ki férőhelyet. Egyúttal egy segédorvosi állást is létesítettek.

418 A kórház betegforgalma igen jelentős volt, 1858-ban 582 beteget kezeltek.

419 Igen érdekes a betegek szociális összetétele. Az 1858. november-decemberben gyógykezelt 16 szekszárdi közül 12 napszámos, cseléd, koldus, ül. foglalkozás nélküli volt.

420 Paradox módon a társadalmi hierarchia felső (magánorvosok) és legalsó szintjén (kórház) vették leginkább igénybe az orvosi kezelést.