Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)
SZEKSZÁRD A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC, VALAMINT AZ ÖNKÉNYURALOM ÉVEIBEN (1848-1867) - Az önkényuralom évei
A postai forgalmat a közúthálózat határozta meg. Lovasposta járt Szekszárd-Cece, Szekszárd-Pécs, Szekszárd-Eszék között, levélhordó kocsi Szekszárd-Hőgyész között. A cecei járat naponta, a többi heti 3-4 alkalommal közlekedett. 359 A szárazföldi közlekedés nehézségeit jelzi, hogy csupán a város területén 21 kő- és 15 fahíd keresztezte az utakat. 360 A szállítás költségeit növelte az út- és hídvám. 361 VÁROSKÉP, VÁROSFEJLESZTÉS A gazdasági fejlődés a városképre is meghatározó hatást gyakorolt. Két évtized alatt a lakosság kb. 20%-kal, a lakóházak száma ezzel szemben mintegy 10%-kal növekedett. 1846-ban 1400, 362 1871-ben 1520 363 lakóház volt a városban. A növekedés az 1850-es években volt gyorsabb, mert már 1857-ben 1497 házban laktak Szekszárdon. 364 A városi tanács a Vámos, Szárnyas, Kert és Bátaszéki utcában mért ki házhelyeket vagyis a település É-i és D-i irányban terjeszkedett a várost kettészelő tengely mentén. 3 A hatóságok kezdtek fokozottabb figyelmet fordítani a városképre. A Béla téren állt az uradalom öreg, romos mészárszéke és vágóhídja. A tervezett újjáépítést a tanács kérésére a főszolgabíró megakadályozta, mivel az épület elcsúfította a város főterét. Az uradalom végül a telek és az épület eladása mellett döntött. 366 1865-ben ismét az uradalommal került konfliktusba a tanács a városkép védelmében. Kérésére a megye megakadályozta, hogy az uradalom a Fő (Széchenyi) utcára néző, az egész házsort elcsúfító léckerítést újjáépítse. A város úgy rendelkezett, hogy a saroképület keletre (Széchenyi u.) néző kerítést végképp távolítsák el, míg a tiszttartói lak piacra néző kerítését az uradalmi pincével egyvonalban húzzák meg, a felszabaduló területet pedig csatolják a piachoz. 367 1858-ban az alsóvárosi temető, 1864-ben a zsinagóga számára jelöltek ki helyet a gemenci út által kettészelt vásártér É-i oldalán. 368 A hatóságok eltávolíttatták a vásárteret elcsúfító fabódékat. 369 1865-ben kezdték meg, 1868-ban fejezték be az újvárosi római katolikus templom építését. Az építés tőkéjét Ftrabovszky Péterné hagyatéka biztosította. 370 Az 1850-es években megkezdődött a járdák kövezése. A helyzet 1848-ban már tarthatatlan volt. A Béla térről nyíló, tehát a város központjában lévő Apát utca is járhatatlan volt rossz időben. 371 1858-ban kövezték ki a Fürdőház utcát, 3 1865-ben már a piactéri járda is kövezett. 373 Súlyos gondot okozott a városnak a számtalan tűzeset. A tüzek jelentős részét szándékos gyújtogatás okozta, terjedését a sűrűn egymás mellé épült házak, a széna - és szalmakazlakkal zsúfolt udvarok, a nádtetők megkönnyítették/ 74 A megelőzésre több intézkedés született. A főszolgabíró elrendelte, hogy a lakosok ne rakjanak széna - vagy szalmakazlat házuk udvarára, a város jelöljön ki egy lerakóhelyet. 375 A rendelet gyakorlatilag megvalósíthatatlan volt. Több eredménnyel járt az az intézkedés, amely megtiltotta nád használatát tetőfedéshez. 376 A telkeket is igyekeztek szélesíteni, ahol ez lehetséges volt. Egy nagy tűz után 4 öl szélességgel növelték a telkeket a Virág utcában, hogy az épületek hátsó fele ne érjen össze. 377 Hosszú évekig napirenden volt a Séd szabályozása. 1865-ben egy vihar után kiöntött a patak, mivel az Albanich-háznál lévő kőhíd túl alacsony volt. Az állami építészeti hivatal megbízást kapott új híd tervezésére. 378 Megjelentek a város kommunális tevékenységének csírái. 1858-ban vetette fel a polgármester, hogy a város fogadjon állandó napszámosokat, akiknek feladata a belvárosi utcák és terek folyamatos tisztántartása és minden egyéb városi munka elvégzése lenne. 379
