Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC, VALAMINT AZ ÖNKÉNYURALOM ÉVEIBEN (1848-1867) - Az önkényuralom évei

kezett, ebből 19 hold szőlő volt. Bien Márton birtoka 39 hold, ebből 3 hold 600 • öl a szőlő.

251 A városi lakosság vagyonos részének jólétét nem a földterület nagysága, hanem ezen belül a szőlő aránya biztosította. Az általában 30-40 holdat meg nem haladó birtokból

252 5-20 holdat tett ki a szőlő.

253 A paraszti derékhadat alulról egy számszerűen meghatározhatatlan napszámos réteg határolta. A városi tanács 1857-ben a túlzottan magas napszámos béreken kesergett.

254 Összege 1856-ban napi 1 váltó Ft, azaz 24 pengő xr volt,

255 alig több 1 font marhahús áránál. Már feljebb utaltunk rá, hogy a szőlőbirtokosok jelentős része a nem paraszti, kereskedő, kézműves, tisztviselő rétegből került ki. Ez a személyekben is megtestesülő kétlakiság kifejezi azt a szoros összefonódást, és ráutaltságot, amely a szőlőtermelés és a nem mezőgazdasági szektor között fennáll. Mivel a bor volt jószerivel a város egyetlen árucikke, a belőle fakadó fizetőképes kereslet teremtette meg a jelentős kézművesség létalapját. A rossz termést hozó évet a városi kézművesek és kereskedők akkor is megsínylették, ha nem volt szőlőjük. A kereskedők és kézművesek által földbe, szőlőbe fektetett pénz azonban a gazdasági tevékenység korlátaira utal, amely a vállalkozás bővítése helyett a föld nyújtotta anyagi biztonságot választotta. KERESKEDELEM, IPAR, KÖZLEKEDÉS Borkereskedelem Szekszárd és környéke bortermelésének sorsa nemcsak a termelési feltételeken, hanem legalább olyan mértékben a piaci értékesítés lehetőségein is múlott. A bor jelentős része, mintegy évi 80 000 akó a Bácskába áramlott, az onnan ide szállított gabona és szarvasmarha ellentételeként. Az 1860-as évekre azonban a szekszárdi bor a célszerűbb kezelésjelentős befektetések, a kereskedelem erőfeszítései révén rangos exportcikké vált, kiállításokon jelentős sikereket ért el.

256 A Dunán részben Poroszországba és más É-i államokba, részben Itáliába szállították. Az Ausztriába irányuló kivitel a belső vámok eltörlése után lendült fel.

257 Az értékesítést megnehezítették a kedvezőtlen szállítási feltételek. A Duna szabályozása előtt a bort szekéren Tolnára vitték, és itt hajózták be. A tolnai Duna-ág eliszaposodása után a hajók csak Domboriig jutottak, ami a szállítási költségek tetemes növekedésével járt. A Dunához való kijutás megrövidítésére Szekszárd a gemenci út kiépítését javasolta, míg a rivális Tolna a dombori út mellett kardoskodott. Szekszárdról 1 akó bor Domboriba szállítása 36 xr-ba, Gemencbe szállítása 12 xr-ba került. Évi 100 000 akó bor kivitele esertén a veszteség 24 000 Ft. A hosszú évekig elhúzódó vitában állást foglalt a pesti és a soproni kereskedelmi kamara is. A pesti a számára kedvezőbb fekvésű Dombori mellett állt ki, ahonnan a forgalom főként É. felé irányult - míg Szekszárd kereskedelmének iránya főként a Bácska volt. A soproni kamara - nyilván a befolyásos hőgyészi és bonyhádi kereskedelmi testületek hatására, amelyek forgalmukat Szekszárd érintésével bonyolították le - a gemenci utat pártfogolta. A vita majd az útépítés áthúzódott az 1870-es évekre. A dunai szállítás alternatívájaként ekkor már a vasutat is igénybe vették. Báró Augusz Antal, aki maga is is érdekelt volt a szekszárdi bortermelésben, a szekszárdi borkereskedelmi társaság felkérésére közbenjárt a kereskedelmi minisztériumnál, hogy csökkentsék a déli vasúton (Buda-Trieszt) a borszállítási tarifát. A vasúti társaság elhárította a kérést, a mázsánként és mérföldenként 1,5 xr fuvardíjat nem volt hajlandó csökkenteni.

258 A pesti kamara érvelésében a szekszárdi borkereskedelem gyenge pontjára tapintott rá: a borkereskedők nem telepedtek le a városban, a kereskedelem haszna nem a várost gazdagította. A helyi kereskedők lényegében csupán a pesti és bécsi nagykereskedők bizományosai voltak. Szoros kapcsolatot tartottak az e vidékről származó Schwarzer Alajossal és Jálics Ferenccel, akik mintegy közvetítették a világpiaci hatásokat.

259 Jálics pincét bérelt