Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC, VALAMINT AZ ÖNKÉNYURALOM ÉVEIBEN (1848-1867) - Az önkényuralom évei

szerűen is kibővült. Összeállításánál arra törekedtek, hogy a város lakosságának valamenyi rétege képviselve legyen. Az eddig kizárólag kézművesekből és parasztpolgárokból álló testületbe először került értelmiségi (Mehrverth Ignác) kereskedő (Mihek János) és először kapott képviseletet a város izrealita lakossága (Berger Simon).

100 A város polgármestere Korbonits Elek, egy jogi képzettséggel rendelkező hivatalnok lett, aki korábban uradalmi ügyészi és járásbírói tisztet töltött be.

101 Korbonits mindössze egy évig volt a város polgármestere. Konfliktusba került a szekszárdi járási főbíróval, s végül le kellett mondania. 1857 decemberében zsidóellenes zavargások törtek ki Szekszárdon. Kiváltó oka a fogyasztási adóbérlő, Wurm József elleni gyűlölet volt. Házát felgyújtották, majd kifosztották. A csendőrség nem tudta megfékezni a megvadult tömeget, katonaságot kellett bevetni. A városban egy háztulajdonos sem mert újabb helyiséget bérbe adni az adóbérlőnek, mivel attól tartottak, hogy az ő házukat is felgyújtják. A főbíró utasította a városi elöljáróságot, hogy a városházán biztosítson egy üres irodát az adóbérlő számára. A polgármester az utasítás végrehajtása helyett összehívta a városi tanácsot, amely úgy határozott, hogy a termet semmiképpen sem engedik át. A hivatali tekintély és a kincstár érdekeinek védelmében a főbíró a megyehatósághoz fordult, kérve Korbonits leváltását és a városi tanács feloszlatását, Németh Mihály tanácsos ideiglenes kinevezését polgármesterré.

102 Korbonits végül maga mondott le állásáról. Helyére 1858. augusztus 24-én ideiglenesen Németh Mihályt nevezték ki.

103 Hamarosan megérkezett az új polgármester kinevezése, Danczinger János eddigi pécsi kataszteri biztos szeptemberben foglalta el állását.

104 Az 1861. évi kiegyezési kísérlet hatása Az abszolutizmusnak az 1850-es évek végén bekövetkezett csődje változásokat hozott a város vezetésében. Az osztrákok katonai veresége Itáliában, a pénzügyi válság, a növekvő ellenállás hatására Ferenc József menesztette az eddigi kormányt, és az abszolutizmusról részben lemondva kísérletet tett a Magyarországgal való megegyezésre. Az Októberi Diploma nyomán visszaállították a megyék önkormányzatát, országgyűlési képviselőválasztásokat tartottak. Tolna megyében 1861. január 7-én alakult meg a régi megyei közgyűlést helyettesítő állandó bizottmány. 801 választott tagja közül 65 volt szekszárdi.

105 A városból delegáltak között a politikai színskála minden árnyalata megtalálható volt: Ürményi József, a megye 1848 előtti konzervatív főispánja, az önkényuralom időszakának tisztviselői (Korbonits Elek, Stann Ferenc, Ferdinánd Antal, Martin Antal), az 1849-ben üldözöttek, bebörtönözöttek (Fejős János, Halász József, Ujfalussy Imre). Képviseletet kapott az egyház (Thomajer Ignác plébános, Papp Antal református lelkész), az értelmiség (Mehrverth Ignác jegyzők, Haidekker Károly ügyvéd, Trajber József orvos) a kereskedők (Albanich György, Mihek János, Gutter Ágoston) és természetesen a város paraszti és kézműves polgársága.

106 A változások szele nemcsak a megyehatóságot, hanem a polgármesteri hivatalt is elsöpörte. Az alkotmányosság helyreállítása egyúttal az 1848 előtti - már korszerűtlen - állapotokhoz való visszatérést is jelentette. A község egyhangú kívánságára Sánta Istvánt választották bíróvá. A város főjegyzője az 1848-as szereplése miatt eltávolított Mehrverth Ignác, aljegyző Laky Ferenc és Garay Antal lett.

107 A kiegyezési kísérlet 1861-ben kudarcot vallott. Ferenc József a visszaállított 1848 előtti kormányszervek útján, de lényegében abszolutisztikusán kormányozta az országot a kiegyezésig. Szekszárd esetében ez azt jelentette, hogy működhetett a századosi gyűlés, a város képviselőtestülete, és a bírói tisztet választás útján töltötték be. A város esküdtjeinek számát ismét 12-re emelték.

108 A városi vezetés funkciói A városi elöljáróság feladatai az 1850-es években nagyon megsokasodtak, de hatásköre nem bővült. Nem hozott változást e tekintetben a magisztrátus 1857. évi átszervezése, korszerú-