Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC, VALAMINT AZ ÖNKÉNYURALOM ÉVEIBEN (1848-1867) - Az önkényuralom évei

a város, mivel eddigi önállóságát is elvesztette. Az elöljárókat a járási főbíró előterjesztése alapján a megyefőnök erősítette meg.

93 Az 1849. augusztus 14-én visszahelyezett városi vezetést augusztus 25-én iktatta hivatalába a járási főbíró

94 Sem az ekkor megerősített, sem az 1850-ben hivatalba lépő elöljáróság nem mutatott lényeges eltérést az 1848 előttihez képest. A bíró Martin Antal lett, aki 1848 előtt már hét ízben töltötte be ezt a tisztet. Az 1850-es évek városbírái kivétel nélkül tagjai voltak az 1849. évi elöljáróságnak: Martin Antal, Szabó Mihály, Ferdinánd Antal, Plank János. A meghalt Antal János illetve az elmenekült Mehrverth Ignác helyére első jegyzőnek Németh Mihályt, másodjegyzőnek Cziráki Józsefet nevezték ki. Az a kör, amely a városi vezetést adta, lényegében érintetlenül vészelte át a forradalmat és a szabadságharcot,

95 olyannyira, hogy még az 1849-ben, a forradalomban vállalt szerepe miatt menekülni kényszerült Fejős János 1860-ban a szekszárdi szegénypénztár gondnoka,

96 Mehrverth Ignác pedig már 1858-ban városi kültanácsos lett.

97 A városi vezetés társadalmi összetételét vizsgálva feltűnően magas a kézművesek aránya. Prajmajer Gáspár szűcs, Martin Antal kádár, Ferdinánd Antal, az 1854-55. évi bíró zsinórkészítő, Antal Vince az 1862-63. évi bíró szűcs, Schneiderpauer Jakab az 1864-65. évi bíró pedig köteles volt, azaz az 1849-67 közötti időszak nyolc bírájából öt volt kézműves.

98 Iparos tevékenységükből származó jövedelmük nem mutatható ki, így az 1855. évi telekkönyv alapján készült vagyonkimutatás nem adhat teljes képet anyagi viszonyaikról és társadalmi helyzetükről. Tekintve, hogy a kézművességből származó jövedelmüket is javarészt ingatlanba, szőlőbe fektették, az alábbi táblázat hozzávetőleg mégis reális eredményt ad a tárgyalt időszak bíróinak vagyoni helyzetéről.

99 ház tanya présház szőlő szántó rét • öl • öl • öl Prajmajer Gáspár 3 szobás 1 _ 804 2214 1076 Martin Antal 7 szobás emeletes 2 14467 4905 22340 Szabó Mihály 2 szobás 369 114 4948 Ferdinánd Antal 2 ház 3-3 szobás 2 12987 1693 4799 Plank János 2 szobás 1 2153 410 80 Antal Vince 3 szobás 1 3477 Sánta István 3 szobás 2 5330 5606 Schneiderpauer Jakab 2 szobás 1 3 726 2779 Frey Vencel János 2 szobás 2 3 723 9114 8458 Mezővárosi viszonylatban jómódúnak csupán Martin Antal és Ferdinánd Antal mondható. Kifejezetten szegény Szabó Mihály. Életviszonyaik - 2-3 szobás házak - a szekszárdi átlagnak felelnek meg. Nem beszélhetünk tehát egy városi patrícius réteg meglétéről, amely uralta volna a város vezetését. A vezetők kiválasztásánál a személyes képességek játszhattak döntő szerepet. Viszonyaikból azonban kiviláglik, hogy bár analfabéta nem volt közöttük, magasabb képesítéssel sem rendelkezhettek, és a napi fizikai munka alól sem mentesülhettek. A közigazgatás 1857. évi reformja A hatékony és szakszerű adminiszratív munkát váró abszolutisztikus kormányzatot egy ilyen összetételű vezetés nem elégíthette ki. 1857-ben igazgatási reformot vezettek be. A város élére polgármester került. Az eddigi főjegyző, Németh Mihály városi tanácsos, az aljegyző, Cziráki József városi titkár lett. A városi tanács a kültanács nevet vette fel, és szám-