Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD A KÉSEI FEUDALIZMUS KORÁBAN (1686-1847) - A tűzvésztől a polgári forradalom küszöbéig

Déryéket jászberényi tartózkodásuk idején kedves vendégek keresték fel Szekszárdról. „Hoztunk egy kis konyhára valót. Egy hordó jó szekszárdi piros bort!" - mondta Déry János professzor, amikor lepakoltak a szekérről. Hoztak az éppen betegeskedő Dérynének a kas hátulján pulykát, kappant, főtt sódart, szalonnát, zsírt és lisztet. „Majd ettől a jó bortól megjön az egészséged, te kis pólás!" Ötödik napon elutaztak a szekszárdi vendégek. Velük együtt a jókedv is eltűnt a házból, mit az idős Déry sugárzott.

568 Déry István fiatal korában jól megtanult franciául és németül, társulata számára kb. 15 színművet fordított és dolgozott át. 1862. január 18-án halt meg Diósgyőrben. Garay és Az obsitos Az 1812. október 10-én Szekszárdon született Garay János, atyja révén korán kapcsolatba került Augusz Antallal, aki a tönk szélére jutott Garay-családot támogatta. Az ifjú költő hálája jeléül jótevőjének ajánlotta első versesfuzetét. Valószínű, hogy Augusz hívta fel költőnk figyelmét Háry Jánosra, az Augusz-ház belső cselédjére. Mehrwert Ignác főjegyző is jól ismerte Háryt. Igaz, hogy gyatra fazekas - írja -, de annál híresebb mesemondó. Garay 1843-ban írt Az obsitos c. költeményében megörökítette Háry Jánost, aki világrengető nagyotmondásaival szórakoztatta szekszárdi hallgatóit. Hadnagy Albert levéltár-igazgató arra az eredményre jutott, hogy az obsitos figurája a napóleoni háborúkban harcoló magyar katonák egyre színesedő visszaemlékezéseit a maga képzelőerejével megtoldva úgy tudta előadni, hogy azt elhitték. Az obsitos ihletőjeként elvileg több Háry is számba vehető. Hadnagy A. az Auguszház belső cselédjével együtt 6 hasonló nevű kortársat mutatott ki. Az egyik csakugyan részt vett a győri csatában, a második és harmadik Olaszországban harcolt Napóleon katonái ellen, a negyedik Galíciában szolgált huszárezredben, az ötödik Székesfehérvárott, a hatodik a Hessen-Hamburg huszárezredben katonáskodott, a napóleoni háborúk éveiben. Kettőjükről kimutatható, hogy fazekas, kettőről, hogy huszár volt. A Háry-irodalom korábban csak egyetlen Háry Jánost, a szekszárdi születésű, fazekasmesterséget tanult s 1796-ban a pécsi gyalogezredbe sorozott, majd Velencében és Páduában szolgáló közvitézt ismerte. Bodnár István a Garay Albumban ezzel a Háryval ismerteti meg olvasóit. Mehrwert Ignác főjegyző bemutatott Garaynak egy mesemondó, de munkáját hanyagul végző Háry fazekast. Illyés Gyula viszont már kételkedik az obsitos vitéz illetőségében (ő simontornyainak véli), Garay egyik kritikusa pedig idegen szüleménynek, Munchausen báró utánzásának tartja Az obsitos figuráját. Kutatásaink során sikerült kimutatni, hogy a nagy mesemondó, Háry János csakugyan szekszárdi volt. A Bartina alján a Csötönyi- és a Szászi-féle házak között állt a Háry család háza, és az 1794. évi tűzvész, szerencsére, megkímélte.

569 A Háry-ház, úgy látszik, amíg állt, fontos tájékozódási pontja is volt a Bartina utcának. Ez derül ki abból a periratból, amelyben a kárvallott azt mondja, hogy a Háry-házig kergették üldözői.

579 Egy 1846. évi perirat, amelyben Háry János unokája a felperes, cáfolhatatlan bizonyítékot szolgáltat arra, hogy Garay obsitos vitéze nem a költő képzelőerejének szüleménye. Idézzük a törvényszéki ügyészt: „pecsenye szagát megérző panaszosok a' híres Háry vitéz onokájának tanácsán indulva terelték az ügyet..."

571 EGÉSZSÉGÜGY Mária Terézia rendeletei már a 18. század harmadik negyedében jelezték, hogy nem elég a nyakunkra törő betegségeket gyógyítani, de fel is kell készülni megelőzésükre. A19. század első évtizedében Babits Mihály és Mosetig András tiszti főorvosok irányításával és tevőle-