Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD A KÉSEI FEUDALIZMUS KORÁBAN (1686-1847) - A tűzvésztől a polgári forradalom küszöbéig

Babiak szabó, Dochotzky uradalmi huszár, Kutnyánszky, Ledneczki, Lipovszki, Spaczinszki, Sverteczki, Sztankovanszky és Tankovszky (kézművesek, bérlők) s még egy tucat lengyel neve 1800-1815 között jelenik meg a levéltári iratokban és az anyakönyvekben. Franciák Francois Debulois Franciaország Savigny en Revermont nevű falujából azzal a szándékkal indult kelet felé, hogy lakatosmesterségét fejlessze. Bécsben egy toronyórakészítő mester műhelyébe szegődött el. Gazdája az 1794. évi szekszárdi tűzvész során leégett szekszárdi katolikus templom újjáépítési munkálataira alakult építészbrigádhoz kapcsolódva felkereste Szekszárdot és megszemlélte az épülő templomtornyot, hogy elkészítse óraszerkezetét. F. Debulois (akit ezután a ma is élő leszármazottak névhasználata nyomán Debulay-nak hívunk) elkísérte mesterét, mi több: 1804. január 17-én megnősült városunkban, s itt telepedett meg. A családi hagyomány szerint a Liszt Ferencet többször is vendégül látó Augusz-család beszélte rá Debulay Ferencet, hogy a lakatosmesterség szokásos munkáin kívül vállalja el a toronyóra kezelését is. A földbirtokos Augusz-család városközpontban épült kastélya szomszédságában (ma: a Kölcsey ltp. nyugati pereme) családi házat és műhelyt épített a fiatal lakatos, s élete végéig (1841) a toronyóra kezelését is ellátta. A törvényszéki iratok tanúsága szerint igénybevették Debulay szakértelmét a bíróságon is. 1827-ben megvizsgáltatják a megyeháza trezorjának zárszerkezetét, mert kirabolták a pénztárt.

428 Az uradalmi számvevőtiszt lakásán a vasalási munkákról készült számlán németül írja alá nevét.

429 Első és második felesége is német volt. A lakatosdinasztia alapítójának halála után a mesterség özvegyi jogon folytatódott, majd a második generáció férfitagja: Antal a fővárosba ment tudása gyarapítására. Ott érte meg az 1848-as polgári forradalmat.

430 A szekszárdi Maczon-család a francia katonatiszttől: Macon-tól (magyarul: kőműves) számítja eredetét. Maczon Endre budapesti lakos közlése szerint Maçon műszaki tiszt volt Napoleon seregében. Egy sikertelen hadművelet miatt őt hibáztatta az alakulat politikai biztosa és ezért a hadbíróság elé akarta idéztetni. Ő azonban a gillotin elől Magyarországra emigrált és Szekszárdon telepedett le. André István (a két világháború között úri szabó s a szekszárdi ipartestület elnöke) és a Hiver (Tél) család is franciának vallja magát. Mindkét család neve előfordul a 18-19. század fordulójától az összeírásokban. Mazarin, az uradalom lovásza szintén francia.

431 Zsidók (Vallás és etnikum) A zsidók olyan közösséget alkottak, amelynek megvolt a maga kizárólagos vallása is. Környezetüktől az különböztette meg őket, hogy vallásuk által diktált életmódot folytattak. Ilyen volt pl. a szombattartás és az étkezési tilalmak. A szombat a zsidóknál a péntek esti gyertyagyújtástól szombat estig (szombat kimenetele) tartó vallási ünnep. Ezen a napon mindenféle munkától tartózkodni kell. A szombat ugyanis arra emlékezteti a zsidót, hogy Jahve hatnapi teremtő munkája végeztével a hetediken megpihent. A héktözben Szekszárdon tartózkodó, Roth Mózes traktérházában megszálló bonyhádi, hőgyészi és paksi zsidó kereskedők péntek délben útrakelnek, hogy a Sábesz beköszönte előtt hazaérjenek övéikhez, mivel szombaton tilos zsidónak utazni.

432 A sajátos családi ünnepek, az esketési és körülmetélési szertartások, a halálesetet követő hétnapos gyász (süve) éppúgy feltűnést keltettek a helybeli keresztények szemében, mint az étkezési tilalmak. Az uradalom tiszttartói az átutazó és a szekszárdi börtöncellákban raboskodó zsidók kóser ellátását szem előtt tartva elsőnek a zsidó kifőzde („traktéria") megnyitását engedélyezték.

433 Az első állandó lakos zsidó palástja alatt viszont oldalkocs-