Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD MŰVELŐDÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE - A református egyház

téri templomban. Vele egyidőben sor került dr. Szappanos Gyula pályázatának elbírálására is. A presbitériumban 21-en mellette, öten ellene szavaztak, s az egyházközségi tagság jelentős része Szappanos-párti volt. Dr. Ravasz László püspök a lelkészi állás betöltésével kapcsolatban arra kérte a szekszárdiakat, hogy „megfontolást és nyugalmat tanúsítsanak". A nagy izgalommal várt szavazásra 1924. július 6-án került sor. A templom úrasztalánál leadott szavazatok 53%-a Tóth Lajosra esett, s ennélfogva ő lett Szekszárd ref. lelkésze 1956-ban bekövetkezett letartóztatásáig. A kórházban egy segédlelkész szolgált, aki onnan kapta élelmezését és némi kp. fizetést. A vallási közömbösség és a meglazult fegyelem országszerte foglalkoztatta az egyházközségi vezetőket, így a szekszárdi presbitériumot, különösen Kutassy István kosárfonó iparost, a presbitérium bíráló kedvű tagját. Egyházközségi bíróság felállítását sürgetik, amely „a mindinkább növekvő sértegetéseket, bosszúállásra irányuló törekvéseket megtorolja...minden vadházasságban élőt felelősségre kell vonni." A bámulatos türelmű Tóth Lajos sikeresen leszerelte a való élettől elrugaszkodó presbiteri javaslatokat és intrikákat.

46 A magyarországi református egyház dunamelléki egyházkerületébe tartozó szekszárdi gyülekezetet választott presbitérium kormányozza a választott lelkész és világi gondok elnökletével. A szekszárdi egyháztanács hat választott elnökségi tagból, 24 presbiterből, s hivatalból a kántortanítóból állt. A kántor vezette a jegyzőkönyvet. Az elnökség tagjai: a világi főgondnok, a lelkész, a gondnok, a jegyző, a kiskurátor és a harangozó. A presbiterek üléseit a főgondnok és a lelkész kettős elnöklete alatt vezetik. Az egyházi törvények megsértésével meghozott presbitériumi határozatokat (pl. szabálytalanul választott gondnok ügyében) az egyházmegyei bíróság megsemmisítette, s a perköltséget az egyházközséggel fizettette meg.

47 A teljes presbiteri mandátum 12 évre szólt. A 24 tagú szekszárdi presbitériumot 6-6 főnyi csoportokba választották, azaz: az első csoport 3 évre, a második 6 évre, a harmadik 9 évre, a negyedik 12 évre szóló megbízatással rendelkezett. Betegség, haláleset folytán a megüresedett helyre pótpresbitereket hívtak be az eltávozott mandátumának lejártáig. Három évenként került sor a választásra. Ez a rendszer a 24 tagú testületi munka folyamatosságát volt hivatva biztosítani. A gyülekezetnek gyakran voltak vendégei, akiknek élelmezéséről és elszállásolásáról a presbiter-feleségek gondoskodtak. Ebből a megfontolásból, lehetőleg, özvegy férfit nem jelöltek presbiternek.

48 Jakab Lászlót 1935^ben 12 évre választották meg presbiternek és 3 évre főgondnoknak. E választott tisztségek betöltése officium nobile-nak számított, egyedül a kiskurátornak járt csekély ellenszolgáltatás. E kényelmetlen és fárasztó tisztség 3 jelölt közül került valamelyik egyházközségi tag vállára, amely alól többen is menekülni igyekeztek. 1927-ben évi 1 q búza, 1929-ben 24 pengő illette meg fáradságáért. Nem csoda, hogy inkább vállalták az ún. felmentési díj kifizetését, csakhogy szabaduljanak e tisztségtől. 1914-ben még 100 korona volt a felmentési díj, később váltakozó összeget, a korona inflációja idején 0,5 q búzát tett ki. Sz. I. M. kiskurátor 1924-ben arra hivatkozva hárította el magától e tisztet, hogy „még nem a saját ura", azaz nem rendelkezik vagyon felett. A presbitérium viszont nagyon jól tudta, hogy miért esett személyére a választás, ui. „nevezettnek Isten olyan szép javakat adott, amelyek birtokában méltán áldozhatna egyházának időt és fáradságot.

,49 A református lelkipásztor és a harangozó javadalmazásáról 1919-ből és 1944-ből maradtak fenn adataink. A lelkipásztor jövedelmének túlnyomórésze természetbeni járandóság, az évi készpénzfizetés 1919-ben mindössze 140 korona, 1944-ben pedig 190 pengő. A természetbeni javak: 31,6 q búza, 34 akó bor, 150 fej káposzta, 41 m tűzifa házhoz szállítva, felaprítva, takarmánygabona, élősertés, marhahús, faggyú, só, méz, vaj, széna, bab, lencse. Ehhez járul még az egyház 22 kh. szántójának haszonélvezete, a legációban szolgálatot teljesítő teológus és a vidéki lelkészek megvendégelésének bizonylatolt összege. S végül, de nem utolsósorban lakás és konyhakert illette meg a lelkészt. A keresztelés,