Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD IPARA - Ipartestületi élet

Az ipartestület jeles elnökei André István Ősei Franciaországból kerültek Szekszárdra. A város legjobb szabómestereként tartották számon, az Ipartestület örökös díszelnöke (1897-1932 közt elnöke), számos országos szervezet tagja, Tolna vármegye törvényhatósági bizottságának, Szekszárd képviselő-testületének tagja, m. kir. főtanácsos. Jubileumi ünnepségein főispánok, bankárok, lapszerkesztők köszöntik őt.

138 Debulay Imre őse, Francois Debulois a franciaországi Savigny en Revermontból került Szekszárdra. A kitűnő lakatos közel kétszázéves dinasztiát alapított. Debulay Imre a szekszárdi iparostársadalom egyik leglelkesebb szószólója, 1933-38. között az Ipartestület elnöki tisztét tölti be, majd 1940-ben ünnepi közgyűlésen Madi Kovács István főispán gratulál neki örökös díszelnökké való megválasztásához. Tagja a város képviselő-testületének, vezetőségi tagja a Hitelszövetkezetnek, az MNB-nek és a HANGYA Szövetkezetnek.

139 Az ipartestületi iratokból nem tűnik ki egyértelműen, Szabó Gyula elnökségi ideje. 1935-ben olvasunk először 19-es múltjáról. Debulay Béla kiderítette róla, hogy a kommün idején szülei rácalmási boltjában a vörösök mellett agitált, ezért alkalmatlannak ítéli őt az elnöki tiszt betöltésére. A vádra azt válaszolja, hogy a szekszárdi ipartestület elöljárói között is vannak, „akik annak idején szimpatizáltak a kommunista uralom munkájával", s azok mellette fognak állni.

140 1937 tavaszán a szűnni nem akaró támadások miatt lemond és inkorrekt lépésre határozza el magát. A szekszárdi pénzügyigazgatóságnak átad egy névjegyzéket azokról az iparosokról, akik szerinte az 1936. évi laktanyaépítkezéseknél nagy jövedelemre tettek szert, ezért ajánlja azok adójának fölemelését. A feljelentés kitudódik. Az iparosok tudomást szereznek arról a jegyzőkönyvről, amelyben Bettelheim Rezső kárpitoson kívül két lakatos és egy-egy bádogos aláírásukkal tanúsítják Szabó Gyula állításait. Felháborodva követelik e csoport kizárását a testületből.

141 Marth Sándor sütőmester 1929-ben kerül be az Ipartestület választmányába, 1938-ban mind a 100 érvényes szavazatot ő szerzi meg az alelnöki tiszt elnyeréséhez, majd rövidesen megválasztják elnöknek. A tisztújító közgyűlések - egészen az Ipartestület felszámolásáig - őt erősítik meg e tisztségben. A háborús években óriási energiával gondoskodik a testület zavartalan működéséről, a pénzügyi egyensúlyról (a konjunktúralovagok megadóztatásával) az iparosok anyaggal és munkával való ellátásáról, a hadba vonultak, sebesültek, hősi halált halt tagok hozzátartozóinak gyámolításáról.

142 Összegzés A két világháború közti évekre irányuló ipartörténeti kutatásokat bizonyos mértékig nehezítette, hogy a Belügyminisztérium, a Pécsi Kereskedelmi- és Iparkamara, a székesfehérvári iparfelügyelőség (ahova Szekszárd is tartozott) és a Tolna megyei cégbírósági irattár csaknem teljes anyaga megsemmisült a II. világháború alatt. A Nagy Magyar Compass és az 1929. évi ,^4 magyar ipar almanachja" nagyon kevés adatot szolgáltatott munkánkhoz. A Szekszárdi Altalános Iparegylet Szekszárd város közigazgatási iratai, a helyi sajtó híradásai, kisiparból pedig a több mint 30 adatközlő segített Szekszárd ipartörténetének körvonalazásában.