Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD IPARA - Gyáripar

NYOMDÁK ÉS NYOMDÁSZOK Szekszárd ipartörténetének egyik legszínesebb alakja volt Molnár (Müller) Mór nyomdász. Atyja, a dunapentelei cipészlegény, miután a bécsi udvarban 12 éven át „burgzsandár"-ként szolgálta a császárt, nőül vette a stomfai Zelinka Teréz ápolónőt, visszatért falujába és műhelyt nyitott. Egyre bővülő családja eltartásához fűzött reményei azonban szertefoszlottak. Ezért 1879 őszén búcsút vett hitsorsosaitól és másfél napi szekerezés után 7 tagú családjával, köztük Mórral, Szekszárdra érkezett.

4 A város szélén nádfedeles házat bérel, abban nyitja meg cipészműhelyét. Két lánya varrónő, egyik fia szabó lesz. Télidőben Müllerék házában jönnek össze tollfosztásra a környékbeliek, hiszen Zelinka Teréz gyógyító híre gyors szárnyakon jár. 1887 elején, a 12 éves Mórt, a polgári iskola tanulóját felveszi tanoncnak Rosenbaum Ignác nyomdász. Rövidesen Báter János átveszi a nyomdát tanoncával együtt. Az itt eltöltött idő és a regényélmények mély nyomokat hagynak Mór lelkében. Novellákkal kísérletezik, nem is eredménytelenül. 16 évesen elküldi egyik elbeszélését a fiúméi Magyar Tengerpart c. lap szerkesztőjének. 1891 őszén már Fiúméban látjuk Mórt a Barra ra Pietro nyomdájában. Sajnos, egy sztrájk miatt elveszíti állását, ezért Budapestre gyalogol, ahol Nagy Sándor nyomdájában együtt szedi és osztja a betűt a későbbi kormányelnökkel Peidl Gyula szakszervezeti vezetővel. Három hónap múlva átmegy Fuchs Samu nyomdájába művezetőnek, de csakhamar szűknek érzi mozgásterét. Merész terv fogan meg benne: meg kell ismerkednie Európa nagy nyomdáival! Nyolc év alatt gyalogszerrel bejárja Ausztriát, Németország nyugati tartományait és a Benelux államokat, majd átvitorlázik Angliába. Ismerkedik a nyomdaipar legújabb vívmányaival. Visszajövet Svájcba, onnan Berlinbe megy, ahol 1898-ban kb. 60 honfitársával megalapítja a hajléktalan és munkanélküliek érdekvédelmi egyesületét. A honvágy 1899 végén hazasodorja és immár 8 éve vándorló Mórt. A 25 éves ifjú, európai tapasztalataival a .tarsolyában. Újfalusy Lajos nyomdász támogatásával bejut Simontsits Elemér vármegyei főjegyző irodájába, aki bátorítja őt nyomdaépítési szándékában. Mór két bátyja jótállásával sikerül is megvásárolnia az Ujfalusy-nyomdát. 1900. január Tjén, mindössze 3 munkatárssal, kezdődik el a Molnár-nyomda története. A tapasztalatszerzés első 3 éve után kialakul profilja, a naptárgyártás. Ezzel, majd a bécsi Engel-féle íróaljzatok kiszorításával és saját termékének szabadalmaztatásával hosszú távra biztosítja helyét a piacon. S nem csak itthon! Bécs előkelő szállodáiban és irodáiban, később a Balkánon, Lengyel- és Spanyolországban a szekszárdi naptárak voltak divatban. 1907-ben elegáns ismertetőt küld szét vállalata fejlődéséről (48 munkás korszerű gépeken dolgozik). Ugyanez évben aranyéremmel ismerik el teljesítményét a Pécsi Országos Kiállításon.

5 Felismerve a tömegtermelés előnyeit, kölcsöntőkéhez folyamodik. A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank vezérigazgatója, dr. Leopold Kornél ebben kitűnő partnernek mutatkozik. >r

Az iparfejlesztés iránti buzgalomból" részvénytársaság születik 1908-ban. A 120 000 koronás alaptőke felét a bank, másik felét Molnár Mór és Báter János nyomdája teszi ki. Az 1910-es évek elején 90-110 munkás készíti a naptárakat, nyomtatja az újságokat, s minden olybá tűnik, mintha a fejlődést semmi sem akaszthatná meg. 1914-ben a nyomdászok és a könyvkötők többségét behívják katonának. A munkáshiány leküzdésére kapóra jön a dunaszerdahelyi fogolytáborból idevezényelt 16 orosz könyvkötő. Molnár Mórnak sikerült magát felmentetni a frontszolgálat alól, így nyélbeütheti az előnyösnek ígérkező társulást a Franklin myomdával. A Nagy Magyar Compass 1918-20. évi adatai szerint 21 lóerős villamosgéppel, 140 munkással dolgozik az üzem, egyedül Ausztriába évi 90 000 korona értékben szállít naptárakat.

6