Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD IPARA - Gyáripar

1919. április 3-án dr. Leopold Kornél a vármegyei direktórium által összehívott üzemi gyűlésen a nyomdát „szocializált"-nak nyilvánította. A népbiztosság kinevezte Molnár Mórt a vállalat termelési biztosává. A tanácsköztársaság 133 napja alatt a centralizációs törekvések csaknem végzetessé váltak az üzemre. A népbiztosság a fővárosi Rigler Ede rt-re osztotta ki a magyar naptárgyártást. A szekszárdi nyomda dolgozóira a munkanélküliség réme leselkedett. A kitűnő pesti kapcsolatok, szerencsére, a zárolt papírkészletek felszabadítását eredményezték. Az 1920. évi lyoni vásár 5 magyar kiállító nyomdászának egyike, Molnár Mór, újszerű bőr- és papíráru-termékével sikert arat, amit jókora megrendelések támasztanak alá. Sajnos, az időközben életbelépett magas vámtételek francia földön szinte eladhatatlanná teszik a legkurrensebb árucikkeket is. 1921-ben kilép a vállalat igazgatótanácsából, de még 10 éven át nyomda termékeinek kizárólagos eladójaként képviseli az rt-t a budapesti irodában. 1932-ben kiválik a cégből, majd Molnár és Fia-ként Budapesten saját nyomda-vállalatot alapít. Molnár Mór megörökítette nevét a vidéki nyomdaipar érdekeinek védelmében is. A budapesti nyomdák árkartellbe léptek a századfordulón, hogy irreális árcsökkentéssel kiszorítsák a vidékieket a hivatali nyomtatványok és tankönyvek piacáról, majd azok tönkremenetele után újból emeljék az árakat. Úgy tünt, hogy a vidéki nyomdák sorsa megpecsételődött. Ekkor lépett fel Molnár Mór. Engel Lajos (Szeged) és a dunaföldvári Somló Manó, hogy mintegy 60 vidéki nyomda részvételével létrehozza a vidéki nyomdatulajdonosok országos szövetségét. Hivatalos lapjuk 1903-tól a Nyomdaipar Magyarországon Molnár Mór szerkesztésében. 1919 márciusáig megszakítás nélkül jelenhetett meg. Három évi kényszerű szünetelés után, Molnár Mór budapesti érdekeltségét is érzékeltetően !y

A grafikai-, papír és rokonszakmák kereskedelmi és anyagellátási érdekeit szolgáló szaklap" alcímmel megjelent a Nyomdaipar. De továbbra is Szekszárdon nyomtatták, a szerkesztés és kiadás Budapesten Molnár kezében összpontosult. 1924-ig, megszűnéséig, kitűnő propagandát fejtett ki a szaklap. Megyénk lapkiadásában is kivételes jelentősége volt a Molnár-nyomdának. Ott jelent meg a Tolnamegyei Közlöny, a Tolnavármegye, a Tolna vármegye Hivatalos Lapja, a Közérdek, a Protestáns Lap, a Tolnai Reformátusok Lapja, az Igazság (a Tolna megyei szociáldemokraták lapja), egy ideig a Tolna Megyei Vörös Újság, 1919-től a Tolnamegyei Újság, 1921-től a Tolnamegyei Nemzedék. Számos egyesület ennél a nyomdánál rendelte meg közleményeinek kiadását. 1927-ben Ferencz Lajos szekszárdi festőművész közreműködésével, díszes kötésben előállítják a város díszpolgári okleveleit. A harmincas évektől számíthatjuk a könyvkiadói tevékenység élénkülését. Itt jelenik meg Treer István szekszárdi kórháztörténete, v. Vendel István Szekszárd megyei város monográfiája 1941-ben. A két háború között a KORZÓ-n üzletet nyit, melyben a vállalat termékeit, másrészt írószereket, füzeteket, imakönyveket árusít Augusztinyi Gyula üzletvezető. Molnár-féle nyomdai műintézet és szabadalmazott íróalzatgyár rt. alapítója: Molnár Mór 1959-ben, 84 éves korában autóbaleset áldozata lett Budapesten.

7 A Molnár-féle nyomdában fontos szerepet töltött be Kaufmann Mátyás nyomdász (Megyefa 1882. - Szekszárd 1939.), aki a pécsi Taizs nyomdában szerzett képesítést, majd a Taizs, az Engel és a soproni Rom waiter cég alkalmazottja, 1903-ban jön Szekszárdra a Báter-nyomdába szedőnek, az egyesülés után Molnárék egyéves német tanulmányútra küldik, s 1910-ben kinevezik cégvezetőnek. 1937-ben a vállalat műszaki vezetőjeként említik.

8 Koretzky János nyomdász pécsi tanulóévei után Szekszárdon Újfalusy Lajos, majd Báter János, végül Molnár Mór nyomdájában vállal állást. Sokat tesz a nyomda részvénytársasággá alakításáért és műszaki fejlesztéséért. 1919-ben a direktórium elnöke. Később is politizál a szociáldemokrata párt színeiben és a szakszervezetben. 1942-ben, mint a nyomda felelős vezetője adja ki Bodnár István Bezerédjről és a Szekszárdi Kaszinóról szóló emlékkönyvét.

9