Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD POLITIKAI ÉLETE - Városiasodás, a városkép változásai

ra három év múlva, 1924. október 26-án került sor, látványos külsőségek közepette, a kormányzó képviselőjének, József királyi hercegnek a jelenlétében. Az Orbán Antal szobrászművész által készített alkotásra a 414 hősi halált halt szekszárdi nevén kívül Bodnár István alkalmi versét is felvésték.

160 1926 és 1930 között a városban nagyarányú aszfaltozási, útburkolási munkálatok folytak. A piacnak is helyet adó Béla és Garay teret kő-, illetve aszfaltburkolattal borították be, négy méter szélességben aszfaltjárda került a Szent István tér Kaszinó bazárral szembeni oldalára, majd tovább a gimnáziumtól egészen az államépítészeti hivatalig.

161 A rendezési munkálatok fontos részét képezte, hogy egyidejűleg nagyarányú fásítási, parkosítási akció is zajlott: a Jibalegelő, a düledező fákkal borított bozótok helyén" rövidesen sétányok kanyarogtak és rózsaligetes kertek illatoztak. A város fásítása és virágosítása terén kifejtett tevékenysége elismeréséül Vendel Istvánt Keresztes-Fischer belügyminiszter 1935-ben oklevéllel tüntette ki, amit Hagymássy István főispán adott át, külön kiemelve a múzeumkert és az újvárosi liget rendezési munkálatainak sikerét.

162 A nagyarányú aszfaltozási munkálatok eredményeként megnőtt a városközpont; járdák kötötték össze az olyan fontos közintézményeket, mint a pénzügyigazgatóság, a nemzeti bank szekszárdi fiókja és az államépítészeti hivatal; a fejlesztésekkel együttjáró rendezés a múzeumon és gimnáziumon kívül a centrumhoz kapcsolták a városképileg is jelentős kórházi épületegyüttest is. A városképben nem kívánt, tragikus eseményhez kötődő változás is történt: 1925. október 24-én kigyulladt a belvárosi katolikus templom tornya; a tűzesetet követő rekonstrukció során készült el a torony ma is ismert formája.

13 A 30-as évek közepére Szekszárd központja megszépült, most már igazi városi jelleget öltött. A település adminisztratív, kulturális funkcióinak megfelelően meghatározóak voltak az impozáns középületek,

1 de a város támogatta a magánépítkezéseket is a központhoz közeli utcákban, hiszen húszéves adómentességet biztosított a Lehel, Munkácsy, Mikes, Levente és Mészáros Lázár utcában épülő, villaszerű ingatlantulajdonosok számára.

165 A központtól távolabb fekvő területekre már kevesebb figyelem jutott. A külterületeken sok volt az egylakásos, szoba-konyhás ház, s különösen az Újvárosban szaporodtak meg a szabálytalanul kicsire osztott nyúlványtelkek, ahol ugyanazon házszám alatt 3-4 önálló házhely létesült és épült be, növelve a tűzveszélyt s a levegőtlenséget.

166 Másik szabálytalanul települt része a városnak az ún. Benedek-szücsény és Lisztesvölgy, ahol a mély vízmosások mentén löszpartba vájt odúkban negyven-ötven család élt. A lakások életveszélyes, keskeny (mélyutakon) át voltak csak megközelíthetők, olyanokon, amelyeket állandó löszomlás fenyegetett.

167 A húszas évekre kritikus helyzet alakult ki a megyeszékhely legrégibb negyedében, a Felsővárosban. Részben a háború alatt, részben az azt követő időszakban összedőlt a Séd két hídja a Nagy Sándor- és a Bálint-híd, a köztük lévő Kis- és Nagybödői ágnál pedig házak sora dőlt a mederbe, a földcsúszások miatt a református templom is veszélybe került.

168 Elkerülhetetlenné vált a Séd szabályozása, de a pénzügyi nehézségek miatt a kivitelezésre csak a 20-as évek második felében kerülhetett sor. 1928 és 1933 között kb. 600 000 pengő értékű beruházás keretében, gátak és hidak építése révén, melyek közt a legnagyobb a több emeletes Bálint-híd, szabályozták a Séd felső medrét. Elmaradt viszont a sík területen folyó patakrész rendezése, holott a szabályozatlanság miatt a víz nem egyszer elöntötte a várost.

169 Szekszárd külső képének megváltozása mellett a várossá válás folyamatában a kommunális beruházásoknak is fontos szerepe volt. A víz- és csatornahálózat a XX. századra a városi lét elengedhetetlen kellékévé vált, nem véletlen, hogy a képviselő-testület a várossá nyilvánítást követő hetedik évben még a háború előtt vízvezeték- és csatornahálózat létesítéséről döntött: Becsey Antal mérnököt bízta meg a terv készítésével, de a háború,