Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD POLITIKAI ÉLETE - Városiasodás, a városkép változásai

mint annyi minden másnak, ennek a tervnek a megvalósítását is megakadályozta. 1925-ben a magyar városoknak nyújtott külföldi kölcsön tette végül is lehetővé a beruházás megvalósítását. A vízmű 1926 júliusára elkészült; a szekszárdiak vízvezetékkel kapcsolatos ellenérzése pedig idővel szertefoszlott. Ezt igazolja a vízfogyasztás folyamatos növekedése: míg 1927-ben a napi szükséglet 700-800 m kürül mozgott, 1947-ben a fogyasztás meghaladta a napi 1500 m

3-t.

171 A vízvezeték üzembe helyezését követő évben határoztak a csatornázásról, a háború előtt elkészített tervek átdolgozásával ismét Becsey Antalt bízták meg.

172 A kommunális szolgáltatások terén lényeges változást hozott a város villamosenergiarendszerének a távolsági vezetékhálózatra való kapcsolása. Korábban egy saját kezelésben levő áramfejlesztő telep szolgáltatta az áramot, ami alacsony hatásfokkal működött, gőzgépei, nyersolajos motorjai korszerűtlenné váltak. A képviselő-testület 1926-ban döntött arról, hogy megszünteti a saját áramtermelést és a hálózatot a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt., illetve a Hungária Villamossági Rt. tulajdonában levő nagyteljesítményű, mázaszászvári villamosközponthoz kapcsolja. E határozatnak megfelelően a városban egy nagyfeszültségű hálózatot építettek ki, több ponton transzformátor-állomásokat létesítettek, amelyek a nagyfeszültséget 380/220 V-ra alakították át. A villamoshálózat korszerűsítése révén jelentősen csökkent az áramdíj; a korábbi 1 korona 8 fillérről 12-72 fillérre csökkent. Az olcsóbb tarifa kedvezően hatott a fogyasztásra és a szolgáltatást igénybevevők száma is jelentősen megnőtt.

173 A városközpont rendezésén, a kommunális szolgáltatások színvonalának javulásán kívül más, a modern kor irányába mutató változás is történt a két világháború közötti időszakban. A képviselő-testület a házadó kataszteri munkálatok eredményes elvégzése érdekében pl. már 1920-ban elrendelte a korszerű házszámozás bevezetését, valamint a név nélküli utcák „elkeresztelését" m Korábban a házakat a páros és páratlan oldal megkülönböztetése nélkül, folyamatosan számozták az egész városban. A modern, ma is használatos szisztémát 1923-ban vezették be. Ugyanebben az évben kaptak nevet az eddig névtelen utcák, mint a Bercsényi, Bem, Alkony, Kürth, Dobó István, Vasvári, Kisfaludy, Tompa, Balassa, Toldi és Kinizsi utca és a Bakta-köz. Néhány régi nevet is megváltoztattak. Ekkor lett a Malom Wesselényi, a Gimnázium Jókai, a Vásártér Mikes, a Kisvásártér Csokonai, a Keselyüsi Hunyadi, a Vasút Baross, az Indóház Mészáros Lázár, a Múzeum Lajos király, a Selyemgyár Kölcsey, az Alsóséd Tinódi, a Duna Mátyás király, a Pásztor Csaba, a Csendes Damjanich, a Püspök Kapisztrán, az Apát Werbőczy, a Kistisztviselőtelep Benczúr, a Tisztviselőtelep Munkácsy, a Bor Bocskay és a Magyar Bethlen Gábor utca.

175 Az 1920-as évek utcanév változásaiban a kor szellemisége érhető tetten, a magyar múlt dicső korszakainak nagyjai váltak névadókká; másfél évtized múlva, a 30-as évek második felében viszont már az aktuálpolitika került előtérbe: 1937-ben a Levente utcát Mussolinire keresztelték, majd egy évvel később a „Felvidék visszacsatolásának örömére" a Lehel utcát Attila utcára változtatták, a Munkácsy utca 21-23. sz. közötti szakaszát pedig Felvidéki utcának nevezték el.

176 1939 őszén országzászlót is avattak, Konrád József szekszárdi szobrászművész alkotását, amit a Tolnamegyei Újság a következőképpen ír le. „Sárgás szürke márványból készült a zászlótartórud, egy lépcsőzetre helyezett felmagasított áldozati oltár, amely előtt a magyar címer hármas hegye emelkedik és ebből nő ki a címer stilizált, bronz apostoli keresztje. A magas oltár lábazatán a szekszárdi és tolna megyei címer között a Magyar Hiszekegy kezdő sorai. Az oltártömb egyik oldalát a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák országos szövetségének, másik oldalát a frontharcosoknak kőbe faragott címere díszíti. A zászlórúd tetejéről esküre tartott, aranyozott kéz emelkedik fel. "

177 Mindent egybevetve Szekszárd a két világháború közötti időszakban megszépült, rendezetté vált, összességében városiasabb jelleget öltött, de nem vált nagyvárossá. A