Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

RÖVIDÍTÉSEK, IRODALOM, JEGYZET, FÜGGELÉK

75. Uo.,28. p. 76. Uo.,34. p. 77. Uo.,35.p. 78. 1898-ban alakult, 1920-tól kizárólag a hitelszövetkezetek országos köteléke. 1929-ben 1010 tagszövetkezete volt. Lásd: Közg. Enc. IV. kötet, 202-204. 79. Schneider János, 1934. 35. - A pénzügyi kormányzat megszorító intézkedéseit lásd: Kelemen József, 1938. 43. 80. Schneider János, 1934. 35. 81. Uo.,36. p. 82. Uo.,40. p. 83. Uo., 36. p. 84. Uo.,41.p. 85. A pengőalapra való áttérésről lásd: Uo., 41. p. 86. Uo.,46. p. 87. Uo., 47. p. 88. Alapszabálya megtalálható a Magyar Országos Levéltárban: Pesti Magyar Kereskedelmi Bank iratai, Z-36 törzsegység, 241. csomó, 805. tétel. A Szekszárdi Takarékpénztár Részvénytársaság alapszabályai. Báter János Könyvnyomdai Intézete, Szekszárd, 1907. 89. Szűcs Ernő Zoltán: Debrecen bank- és hitelélete, 1919-1929. In: Gazda László szerk.: A Debreceni Déry Múzeum Évkönyve 1985. Debrecen, 1986. 207-222. p. Idézett hely: 212. p. 90. Uo.,211. p. 91. Adatok forrása: az 1925-26. évi, illetve az 1944-45. évi Nagy Magyar Compass. 92. 1925-26. évi Nagy Magyar Compass, 600-601. p. 93. Uo. 94. Uo. 95. Lásd részletesen: Közg. Enc. IV. kötet, 1248-1250. 96. TÚ., 1926. február 27., 2-3. p. - A fúzió, mint lehetséges megoldás más vidéki városok esetében: Szűcs Ernő Zoltán, 1986. 97. MOL. Magyar Általános Hitelbank iratai: Z-51 törzsegység, 26. csomó, 282. tételében a fúzió gépiratos hirdetménye. Egyesülési hirdetmény a megyei sajtóban: TÚ., 1926. május 22., 9. p. - A bank országos jelentőségének megítéléséhez: Tallós György: A Magyar Általános Hitelbank (1867-1948). KJK., Bp., 1995. 98. 1925-26. évi Nagy Magyar Compass, 602-603. p. 99. A hirdetmény: TÚ., 1923. december 22., 2. p. - Ugyanezek: 1925-26. évi Nagy Magyar Compass, 601-602. p. Az 1918-ban általa alapított faddi takarékpénztárat 1918-ban fiókjává alakította át. A MÁHB a Compassban: 113. p. 100. Uo., 106-107. p. 101. A jegybank és hálózata történetéhez: Bácskai Tamás szerk.: A Magyar Nemzeti Bank története, I. kötet. Az Osztrák Nemzeti Banktól a Magyar Nemzeti Bankig. 1816-1924. KJK., Bp., 1993. - Illés Iván-Vály György: A Magyar Nemzeti Bank területi hálózata. MNB Műhelytanulmányok, 3. Bp., 1993. - Pogány Ágnes: Az Osztrák-Magyar Bank felszámolása. AETAS, 1922/4. szám, 19-33. p. A 16 fiók vételár adatai: 29. p. 102. Bankpiacok vagy mellékhelyekről: Schack Béla, 1929: 1. kötet, 212. - Lásd még a Compass-ok köteteiben! 103. Képv. Jkv. 77. rkkgy., 5590/1924. szám. - A kölcsönt a SzTP-től vette fel a város. 104. Dombóvár gazdaságföldrajzi pozíciójáról: gróf Klebelsberg Kunó: Világválságban. Athenaeum, Bp., é.n., 137. p. - A városképző erőben mutatkozó megyénkénti „kettősségről": Uo., 141. p. - Az MNB elhatározásáról: Holbesz Aladár: A magyar hitelszervezet története. May János Nyomdai Műintézet, Bp., é.n., 238. p. 105. Képv. Jkv. 171. rkkgy., 12737/1924. szám. - A pénzügyi székház a Megyei Önkormányzat mai épülete Szekszárdon, a volt Megyei Tanács. 106. Később Vendel-re magyarosított, e néven ismert. 107. Képv. Jkv. 171. rkkgy., 12737/1924. szám. 108. TÚ., 1925. március 14., 2. p. 109. Képv. Jkv. 9. rkkgy., 203/1925. szám. 110. Képv. Jkv. 49. rkkgy., 2539/1925. szám. 111. Képv. Jkv. 51. rkkgy., 2702/1925. szám. 112. Képv. Jkv. 49. rkkgy., 2539/1925. szám. 113. Képv. Jkv. 57. rkkgy., 3630/1925. szám. Lásd még: TÚ., 1925. március 28., 3. p. - Az ajánlati felhívás: TÚ., 1925. március 7., 7. p. 114. TU., 1925. július 4., 3. p., 1925. december 12., 5. p., 1926. január 23., 4. p., továbbá: Képv. Jkv. 20. rkkgy., 1834/1926. szám. - Ezzel a város teljesítette az MNB-vel kötött bérleti szerződése 4. pontját, miszerint legkésőbb 1926. május 1-jéig felépítteti és beköltözhető állapotban rendelkezésre bocsátja az épületet. A szerződés teljes szövege: Képv. Jkv. 50. rkkgy., 3181/1925. szám alatt. 115. TÚ., 1926. február 27., 5. p., Képv. Jkv. 20. rkkgy., 1834/1926. szám. - Az adásvételi szerződés ugyanezen szám alatt a 79-82. oldalakon. 116. Bankszolgálati idejét 1901-ben kezdte a jegybanknál. Szakmai működéséből a koronaromlás idején Szolnokon tanúsított magatartását emelik ki. Hasonlóan pozitív szerepe lesz majd Szekszárdon is 1931-ben, a bankválság idején. Mint később írják róla: „...agilitásával sikerült a kerületébe tartozó pénzintézeteket a válságtól megmentenie. " - TÚ., 1937. november 30., 3. p., TÚ., 1938. február 5., 1-2. p. Magyar Közérdek, 1938. évi 3. szám, 7. p. - Tizenkét évnyi szekszárdi működés után vonult nyugdíjba.