Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

RÖVIDÍTÉSEK, IRODALOM, JEGYZET, FÜGGELÉK

117. Részletesebb elemzéssel: Solymár Imre: A Magyar Nemzeti Bank szekszárdi fiókintézetének létrehozása, működésének első szakasza 1944-ig. Bankszemle, 40. évf. (1996). 118. Kigyűjtés az MNB éves jelentéseiből. Alapadatok: MNB Szakkönyvtára, Bp. - A kutatásban nyújtott segítségéért Jávori Jenő és dr. Major Ákos könyvtárosoknak mondok köszönetet. 119. Zsiró, vagy giró: Átutalás a készpénz nélküli fizetési forgalomban, a fizetések átírás útján való lebonyolítása. Váltó: fizetési ígérvény, váltójogi szabályoknak megfelelően kiállított okirat. Továbbadása a forgatás. Leszámítolás: bank veszi meg, az esedékességig járó kamat összegének levonásával. 120. Kigyűjtés az MNB éves jelentéseiből, melyek megtalálhatók: MNB Szakkönyvtára, Bp. 121. 1927 és 1944 között bírálótestületi tagok voltak Szekszárdon: André István, Bernáth Béla, Boross Zoltán, Debulay Imre, Dőry Frigyes, Eördögh Zoltán, Fiáth Tibor, Hónig Albert, Kari Gusztáv, Leicht Lajos, dr. Leopold Kornél, Michéli Mihály, Mutschenbacher Jenő, Perczel József, Pirnitzer Ede, Pongrácz Lajos, Schneider János, Seiner Lipót, Sipos Ernő, Szabó János, dr. Szakách Ernő, Szeghy Sándor, Zalay János, dr. Zsigmond Ferenc. - A váltóbírálatról kevés iratanyag található a TMÖL-ben: MNB fiókintézet iratai, XVII. sz. váltójegyzőkönyv. 122. Magyar Országos Levéltár, Budapest, IV. osztály, Z-19 törzsegység: MNB hitelinformációk. Tolna megyei hitelinformációs kartonok. A kutatásban nyújtott segítségért Fehér Sándornémk mondok köszönetet. A forrást először ismertette: Koroknai Ákos: Az Osztrák-Magyar Bank és a Magyar Nemzeti Bank hitelinformációs tevékenysége, 1878-1948. Levéltári Szemle, 27. évf. (1977), 2. szám, 289-299. 123. Vargha Dezső: Vizsgálatok Pécs thj. város gazdálkodásáról és tisztviselőinek, alkalmazottainak helyzetéről (1929-1944). In: Szita László szerk.: Baranyai Helytörténetírás 1985-1986. A Baranya megyei Levéltár évkönyve. Pécs, 1986. 323-354. Idézett hely: 328. p. 124. Vargha abszolút összegben Sopron és Baja „kisebb" eladósodottságát méltatja. 125. Évsz. át, II. kötet, 537-538. p. - A beruházások: villanytelep létesítés, a Szekszárd Szálló felépítése, a villanytelep kibővítése, a városi jéggyár, a polgári leányiskola, két városi óvoda, Séd-patak szabályozása és parti biztosítása, a városháza homlokzatának átépítése, udvari szárnyépülete, az artézi kút. 126. Képv. Jkv. 231. rkkgy, 4151/1924. szám. 127. R.: Szekszárd, In: Magyar városok. Kiadja a Vármegyei Szociográfiák Kiadóhivatala. Globus Nyomdai Műintézet Rt, Bp, 1941. 285-287. Városi és Vármegyei Szociográfiák, XIV. 128. Képv. Jkv. 93. rkkgy, 6921/1921. szám. 129. Képv. Jkv. 178. rkkgy, 9092/1920. szám. Lásd még 1920-ban a 185. és 195. rkkgy.-t. 130. Képv. Jkv. 123. rkkgy, 8927/1924. - Ugyanitt a megállapodás teljes szövege. 131. Vendel István, 1941. 310-311. p.-Képv, Jkv, 143, rkkgy, 1943/1921. 132. A városi-községi kislakásépítés állami segélyezésére létesült alkalmi egyesülésként, hogy ennek kötvényeit kibocsássa. 133. Képv. Jkv. 188. rkkgy. 957/1922. szám, 219. rkkgy. 13773/1922. szám, a kötelezvény közjegyzői okiratba foglalt szövegével. 134. Képv. Jkv. 220. rkkgy, 15138/1923. szám, 7. rkkgy, 840/1924, szám. 135. Vendel István, 1941. 310-311. 136. TÚ, 1926. március 6, 6. p, - Képv. Jkv. 128. rkkgy, 9513/1924. szám, 112. rkkgy, 9395/1925. szám. 137. Képv. Jkv. 219. rkkgy, 16114/1923. szám, 45. rkkgy. 5001/1924. szám, 46. rkkgy, 5283/1924, szám. Végül a harmadik szekszárdi bank is bekapcsolódott: 78. rkkgy, 6272/1924. szám. 138. Közg. Enc. IV. kötet, 1288-1309. 139. Öt ízben kísérelték meg, sohasem sikerült. 140. Képv. Jkv. 47. rkkgy, 5280/1924. szám. 141. Képv. Jkv. 145. rkkgy, 11825/1924. szám. 142. Képv. Jkv. 134. rkkgy, 7849/1922. szám. 143. Képv. Jkv. 80. rkkgy, 6813/1926, szám, 51. rkkgy, 2702/1925. szám. 144. Képv. Jkv. 1926. február 27-i rendkívüli ülés. 145. Képv. Jkv. 184. rkkgy, 13297/1928. szám. 146. Leírása az 1944-45. évi Nagy Magyar Compass kötetében: 28. p. 147. Inántsy-Pap Elemér: A magyar városok Speyer-kölcsönei. Budapest Székesfőváros Házinyomdája, Bp, 1938. 9-20. 148. Uo, 6-7. p. Valamennyi város vagyonának összeállításával. 149. TÚ, 1925. július 11, 2. p. - A szekszárdi középítések történetéhez: Vendel István, 1941. 314-330. - Haidekker János: Szekszárd műszaki intézményei. Városkultúra, IX. évf. (1936), 7-8. szám, 78-80. p. 150. Inántsy-Pap Elemér: 1938. 21. - A Magyar Kir. Belügyminiszter 85.954/1929. IV. sz. leirata a konvertálás ügyében. Lásd: TMÖL. Szekszárd város kiemelt iratai, 201. doboz, Speyer-kölcsön iratai. 151. Képv. Jkv. 1926. február 27-i ülés. - TÚ, 1926. március 6, 1. p. 152. TMÖL Szerszárd város kiemelt iratai, 201. doboz, Speyer-kölcsön iratai 1925-1944. kötegében: a polgármester 5279/1925. sz. levele a pénzügyminiszterhez. - Pénzügyminisztérium 73.033/1926. VII. sz. levele Szekszárd város tanácsának. 153. Képv. Jkv. 1926. február 27-i rendkívüli ülés, továbbá: Képv. Jkv. 184. rkkgy, 13297/1928. szám. 154. TMÖL Szekszárd város kiemelt iratai, 201. doboz, Speyer-kölcsön iratai 1925-1944. kötegében: Belügyminiszter 84.954/1929. IV. sz. leirata, igazoló jelentés kérés. Igazoló jelentés száma: 4818/1929. 155. Képv. Jkv. 46. rkkgy, 4575/1927. szám, és a 6. rkkgy, 5664/1927. szám, a szerződések szövegével! 156. TMÖL Alispáni iratok, 806/1927. kötegében: Tolna vármegye alispánjától, 3613/1926, levél a népjóléti és munkaügyi miniszternek. 157. A létesítményjegyzék 9 tételt sorol fel. Lásd: a monográfia kórháztörténeti részében! 158. Tolnavármegye alispánjától, 6575/1927. szám.