Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD MŰVELŐDÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE - A SZEKSZÁRDI EGYHÁZAK TÖRTÉNETE

Dr. Szilágyi Mihály A szekszárdi egyházak története Előzmények Szekszárd város történeti monográfiája I. kötete csak 1848-ig taglalja részletesen a szekszárdi egyházak történetét. A folytonosság megkívánja, hogy legalább a legnagyobb hatású lelkészek tevékenységét megörökítsük az 1848-1918. közötti 70 éves időszakban. A római katolikusok 1849-ben elhurcolt hazafias papját, Újvári Józsefei 1849—1864-ig Thomayer Ignác, majd Bocsor Antal 1865—1885-ig követte a belvárosi plébánosi székben. Az ő idejében alapították meg az újvárosi plébániát. Hanny Gábor 1885-től 1893-ig vezette a belvárosi plébániát, s azt a 39 éves tudós régész papnak, Wosinsky Mórnak adta át. öt a kultuszminiszter jelölte, míg riválisát, Mikó György újvárosi plébánost Dulánszky Nándor pécsi püspök szerette volna a megüresedett belvárosi plébánián látni.

1 Kétségkívül, Mikó György a maga kopottas reverendájában, a parókia kertjében létrehozott napközi gyermekotthonával óriási népszerűségnek örvendett. Herczeg Ferenc a Budapesti Hírlap 1891. augusztus 19-iki számában hangulatos leírást közölt Mikóról.

2 Wosinsky jelölése mellett az szólt, hogy „buzgólkodásának köszönhető, hogy a m.kir. minisztérium, Tolna vm. és gr. Apponyi Sándor lengyelt nagybirtokos támogatásával" múzeum épült.

3 1907-ben bekövetkezett halála után dr. Fent Ferenc, addig újvárosi plébános, követte őt a belvárosi plébánián. 1919-ben, a szerb megszállás alatt álló pécsi püspök Fent Ferencet bízta meg, püspöki vikáriusként, Tolna és Baranya meg nem szállt területén élő katolikusok lelki vezetésével.

4 Az újvárosi templom felszentelése után kezdetben helyi káplánként, majd a plébánia 1883. évi megalapításától 1894-ig plébánosként Mikó György szolgált. A plébánia hatóköre a Damjanich utca közepén húzódó Csendes utcai ároktól északra eső városrészre terjedt ki. A plébános járandóságát a Hrabovszky-Kassay-féle alapítvány szolgáltatta, ezért az újvárosi hívek továbbra is a belvárosi plébánia kasszájába fizették a párbért.

5 Az ökumenikus nevelés előfutáraként is tisztelt Mikó Györgyöt 1894-től 1898-ig Götz Sándor követte. A már említett dr. Fent Ferenc 1898-tól 1907-ig szolgálta Újvárost, utóda Mosgay Sándor 1922-ig működött. A református egyházban 1844-1873. között Pap Antal volt a lelkész, akit az egyik legnagyobb hatású lelkipásztor és publicista: Borzsák Endre követett. Sokat tett szervezeti kérdésekben, Palást fedőnéven a helyi lap állandó munkatársa volt. Felemelte szavát az egyke és a kivándorlás ellen. Működése idején (1873-1911) sor került a templom átalakítására. Szász Károly püspök 1883-ban szentelte fel.

6 Utóda, Göde Lajos (1912-1924) a reformátuslakta Felsőváros fejlesztésén fáradozott a városi képviselő-testületi üléseken. Önképzésére sokat adott, saját költségén hollandiai tanulmányutat tett. Sokat publikált. Jó kapcsolatot tartott fenn az evangélikus és zsidó felekezettel. A presbitérium nem kényeztette őt. Jellemző, hogy nemcsak hollandiai tanulmányútja alatt kellett a saját költségén lelkészi helyettesítésről gondoskodnia, hanem az orosz fronton szerzett gyomorbajának gyógyíttatása idejére is. Igaz, ő sem hízelgett a háborús áldozatvállalások alól kibúvó híveinek. Idézem az 1917. január 16-i presbiteri ülésen mondott szavait: „Míg a fronton elvéreznek a katonák, az itthon maradottakon kivétel nélkül erőt vett a meggazdagodás ördöge, a pazarlással párosult ékszervásárlás és népünkhöz nem illő fényűzés. ". A Szekszárdról való távozás előtti esperesi vizitáció „példásnak ítéli" Göde Lajos tevékenységét.

7