Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD MŰVELŐDÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE - A SZEKSZÁRDI EGYHÁZAK TÖRTÉNETE

A proletárdiktatúra korszaka (, A fejsze immár a fáknak gyökerére vettetett") Németh Gyula, a szekszárdi evangélikus gyülekezet első lelkésze és történetének megörökítője idézi a Biblia fenti nevezetes mondatát az 1918-as év végén, amikor a háború és a spanyolnátha tömegesen szedi áldozatait, fosztogató katonaszökevények tartják rémületben a lakosságot, majd 1919 tavaszán a proletárdiktatúra megpróbáltatásai következnek. Mint ismeretes, a tanácsköztársaság kormánya kimondotta az egyház és az állam különválását, az egyházi adózási kényszer megszüntetését, az egyházi javak elkobzását, az iskolák államosítását, a hitoktatás korlátozását. A templomokban csak istentiszteleteket lehetett tartani, miközben az iskolákból kitiltották a hitoktatást (a lelkészek lakásán, illetve az újvárosi katolikus körben jöttek össze tanulók hittanra), a feszületeket leszedték a tantermek faláról. Minthogy az 1908-ban megalakult szekszárdi evangélikus gyülekezetnek még nem volt temploma, Wigand János igazgató engedélyével a gimnázium egyik termében tartották meg az istentiszteleteket. A városi hármas tanács 1919-ben ebbe is belekötött. Szerencsére a megyei osztály elnézőbb volt, s megengedte a vallásos összejöveteleket.

9 Júniusban közölték a lelkészekkel, hogy az egyházaknak újjá kell alakulniuk, méghozzá önkéntes jelentkezőkből. Eddig soha nem tapasztalt létszámmal jelentkeztek a hívek az újjáalakult egyházaikba, s önkéntes adakozással gondoskodtak papjaik és intézményeik fenntartásáról. A direktórium utasítására az egyháztanácsi ülésekre meg kellett hívni a direktórium képviselőjét. Ez megbénította az üléseket, csakhamar meg is szüntették azokat, a legfontosabb intézkedéseket „magánérintkezés útján" továbbították egymásnak az egyháztanácsnokok és presbiterek.

11 A proletárdiktatúra megyei intézőbizottsága arra akarta rábírni a papságot, hogy hagyja el az egyházi pályát, evégett írja alá a következő nyilatkozatot: „Kijelentem, hogy az egyházi pályát elhagytam és világivá lettem. " - Tudomás szerint egyetlen keresztény pap nem írta alá ezt a nyilatkozatot. 1919 augusztus elsején a tanácskormány lemondott, 3-án ismét énekelhették a Himnuszt a templomokban. Nemsokára elérkezett a megtorlás ideje. Fent Ferenc belvárosi katolikus plébános 1919. augusztus 10-én kérve kérte a feldühödött lakosságot, hogy tartózkodjék a vásártéren hozandó népítélettől. A bosszúvágy rossz tanácsadó. A bűnösöket törvényes bíróság elé kell állítani. Fellépése nem járt eredménnyel.

13 A lakosság vallások szerinti megoszlása Szekszárd török alóli felszabadulása óta többségében római katolikus. Létszámban második helyen a felsővárosi kálvinisták" a reformátusok következnek. Századunk első évtizedében megszervezték az ágostai hitvallású evangélikus egyházat, létszámuk 200-400 között alakult, a zsidók lélekszáma az első világháború óta egyre csökkent. A görög szertartású katolikusokból mindössze 5-10 család él a városban. A statisztika „egyéb" rovatában jobbára görögkeletiek és unitáriusok vannak. A századfordulótól az 1914. évi népszámlálásig a következők szerint alakult Szekszárdon a különféle vallásokhoz tartozók száma.