Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD MŰVELŐDÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE - A város sporttörténete

A város sporttörténete Hazai sportmozgalmunk története egyben a jelentős sportklubok, egyletek és a kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyiségek története is. Tolna megyében a XIX. század nyolcvanas éveiben alakultak az első jelentősebb sportegyletek, közülük néhányan évtizedekig voltak összefogói és fenntartói egy-egy sportágnak. Majdnem minden településen alakultak vadásztársaságok és lövészegyletek a katonáskodás után is fegyvert forgatók kedvtelésére. Szekszárd két világháború közötti sportélete az 1840-1918 között létrejött nyolc sportegylet hagyományain alapult, melyeket tovább gazdagított a következő huszonöt évben bejegyzett újabb nyolc egyesület. Közülük is kiemelkedett néhány - a Szekszárdi Sport Klub, a Szekszárdi Törekvés és a Szekszárdi Turul, majd az utóbbi kettő egyesülésével létrejött Tolnavármegyei Sport Egyesület - mindegyik kiemelkedő szerepet vállalt több sportág meghonosításában és népszerűsítésében. A népműveléshez hasonlóan a sport is „nemzetemelő"> célokat fogalmazott meg. Ennek politikai okait a Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE) fejtette ki a leghatározottabban. Felfogásából következően a sportolást katonai előképzésként, nemzetvédelmi alapokra kívánta helyezni és ezzel az Országos Testnevelési Tanács (OTT) szerepének átvételére készült. A testkultúra „egészséges, nemzeti alapokra" építésének fontosságát a numerus claususnak a szellemi életben betöltött jelentőségéhez hasonlította. Az óvodás kortól kezdődő, nyíltan militarista szellemű sportnevelési céljaiban a Keresztény Magyar Sportliga is támogatta, szemben a VKM véleményével, amely a burkolt katonai előképzést tartotta reális programnak. Ennek legjobb módját a cserkészmozgalomban látta/ 1920-ban a MOVE már 417 tagegyletet, 720 sportosztályt fogott össze. A sport szerepének értelmezésbeli vitái évekig elhúzódtak; az 1921-ben megjelent testnevelési törvényhez csak 1924-ben adták ki a végrehajtási utasítást, melyben már a Levente kapta a korábban cserkészetnek szánt ifjúsági tömegsport-szervező szerepet.

2 Újabb lényeges változást jelent az 1939:11. tc, az ún. honvédelmi törvény, amelynek alapján hatályát veszti az 1921:

LUI. tc. Leventére vonatkozó része. A testnevelés felügyeletét átvették a járási és a megyei katonai parancsnokságok, az egyesületekben pedig „nemzetnevelő és nemzetvédelmi" szakosztályokat hoztak létre. 1941-ben az OTT megszüntetésével egy kormányrendelet a testnevelés valamennyi intézményét a honvédelmi nevelés irányítása alá helyezte. 1944. október 12-én intézkedés történt a leventék és a sportegyesületi tagok nemzetőri egységekbe szervezésére.

3 Megyei szinten a mindig alispáni elnöklettel működő Testnevelés Bizottság irányította az egyesületekre építő sportmunkát, az önkormányzatok anyagi támogatásával. Pesthy Pál bizottsági elnök, Tolna megyei alispán majd igazságügyminiszter, 1920-ban mondott beszédéből jelmondatként idézgették: „Ne feledjük, hogy a sport ma sokkal többet jelent, mint eddig: út, amely édes hazánk naggyá tételéhez vezet. ". Városi szinten a képviselő-testület tagjaiból választott három tagú testnevelési bizottság képviselte a hivatalos sportérdekeket. A már említett testnevelési törvény külön pénzalap létesítését rendelte el a sport támogatására. Szekszárdon az évente ilyen célra elkülönített 8-14 ezer pengő jelentős működési támogatásnak számított volna, de a hiányzó sportlétesítmények miatt az összeg nagyobb részét beruházásokra kellett fordítani. Testnevelési bizottsági tagsága idején dr. Dulin Jenő, Haypál Benő, dr. Kelemen József, Malonyai Elemér, Seleznik Viktor, Szabó János, dr. Zsigmond Ferenc és a bizottság elnöke Vendel István sokat tettek a város sportlétesítményeinek fejlesztéséért, egy élénkebb sportéletért. Néhányan aktív sporttevékenységük mellett újságcikkekkel, hosszú távra szóló javaslataikkal segítették a hol közérdeklődést kiváltó, hol pedig érdektelenséggel kísért sportügyeket. Babits István úszó 1925-ben a közművelődési és az egészségügyi intézmények elégtelen működésében látta a sportpályák és torna-