Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD MŰVELŐDÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE - A város sporttörténete

termek hiányának okát. Egy modern sporttelep építésére vonatkozó javaslata több évre szóló fejlesztési programot indított el. Sajnos visszhang nélkül maradtak azok a negyvenes évek elején publikált írások, amelyekben Tucsni László, a Pécsi Egyetemi Atlétikai Klub szekszárdi származású titkára hívta fel a figyelmet több helyi vonatkozású sportnevelési- és szervezési tennivalóra. A húszas évek végére fellendülő, majd a harmincas években élénk városi sportélet a háború első éveire visszaesett. Amikor házhely céljára kimérték a vásártéri sportpályát és a város nem gondoskodott újról, a sportkedvelő közönség is felemelte szavát. A képviselő-testület gyorsan döntött és egy jelentős összeget szavazott meg új sporttelep építésére. A házhelyeknek felhasznált terület árához a VKM és a vármegye 20 ezer P támogatást adott, így volt fedezhető a pályák áthelyezésével járó 58 ezer pengős költség. Az 1931-re elkészült sporttelephez közeli területen, (nagyjából a mai tűzoltó- és a honvédlaktanya között, a város Zunger által határolt déli részén) 1937-ben korcsolya- és teniszpálya is épült. 4 Szekszárdon a lövészsportnak van legrégebbi nyoma. A Helytartótanács 1840-ben egy szakasznyi egyenruhás, fegyveres lövész nyilvános szereplését engedélyezte, egyesület alakításához csak a szabadkirályi városokban járult hozzá, a helyiek mégis innen számítot­ták egyleti létüket. Garay János 1845-ben nagy örömmel fogadta, hogy a Szekszárdi Lövésztestület tiszteletbeli tagjává választották/ Bár jelentősebb hagyományok nélkül, a levente egyesületek szervezésekor megélénkült a lövészsport iránti érdeklődés Szekszárdon is. Vendel István elnökletével 1925-ben alakult a Szekszárdi Levente Egyesület, amelynek keretében évente 600-800 fiatal vett részt a kötelező jellegű lőkiképzésben. Más sportága­kat is támogatott a Levente, de a katonai előképzésnek számító lövészet vált tömegsporttá, a megyei versenyeket is Szekszárdon rendezték. Számukra külön lőtér épült a laktanya melletti régi vásártéren. 6 Nemzetvédelmi és sportszempontból egyaránt jelentőséget kapott a lövészet. 1930-ban Béri Balogh Ádám Szekszárdi Polgári Lövészegylet alakult, szintén Vendel István elnökletével, Fővédnökként Jankó Ágoston főispán állt az ügy élére, az egylet titkára Cs. Papp Jenő lett. A polgári lövészegyletet sokan az idősek Levente-intézmé­nyének tekintették. Honvédelmi-katonai szerepe 1939-ben vált egyértelművé, amikor az önkéntes lövészegyletek válaszút elé kerültek; vagy elfogadják a sportnak tekintett lövészet katonai céloknak alárendelt szerepét, vagy megszűnnek. 7 A szekszárdi lövészegylet gyakor­lott versenyzői - Békési István, Kristófy László, Majoros Ferenc, Szablár Károly és mások - inkább felhagytak a lőgyakorlatokkal. Az esyesület befejezte működését, formailag 1948-ban adta ki feloszlató határozatát a BM. 1933-ban egy másik egylet is alakult a levente-sorból kikerülő fiatalság „nemzeti érzés jegyében való gondozása és lövészegyletbe tömörítése" céljából. A Szekszárdi MOVE Sport és Társadalmi Egyesület vállalta ezt a szerepet Hagymássy Zoltán főispán elnökletével. 9 Amikor Haypál Benő gimnáziumi tornatanár 1921-ben felvetette az ifjúság rendszeres atlétikai- és tornaversenyének gondolatát, Resch Aurél gimnáziumi igazgatóval hozzáláttak az egylet megszervezéséhez. Az 1878/79-ben Tornász- és Tűzoltó Egylettől levált Szekszárdi Atlétikai Klub újjászervezésében látták a megoldást. Ismét tevékenykedni kezdett az atlétikai klub, 1926-ban elfogadott alapszabályzata szerint „a testgyakorlás minden ágának űzése és lehetőség szerint elméleti oktatása" volt a cél. A 45 tagú egyesület elnökének Aczél József nagykereskedőt választották. A szekszárdi sportolók eredményeinek értékeléséhez itt említjük meg, hogy 1920-ban Tolna megyében a legjobb eredmény (férfi) 100 méteres síkfutásban 13 másodperc volt, 200 m-en 27 mp, 1500 m-en 5 perc 33 mp, távolugrásban 515 cm, magasugrásban pedig 148 cm. 10 Bessenyei Gyula mint a gimnázium testnevelő tanára és közismert sportember, 1936-ban a nemzeti színeket képviselte Amszterdamban az atlétikai csapatban. Tehetséges tanítványainak többsége egyetemi-főiskolai klubokban folytatta a versenyzést a legkülönbö­zőbb sportágakban, pl. Kovács György, Petz János, Saárossy István, Scherer Sándor, Szilágyi Dezső, Szarka Béla, Tóth Jenő, Tóth Pál, Tucsni Pál és mások. Jó sportnevelés

Next

/
Thumbnails
Contents