Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD MŰVELŐDÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE - Az iskolán kívüli népművelés

zene. Hol magyar, hol német együttes szerepelt, közben az újságok arról cikkeztek, hogy miként lehet könnyen, gyorsan alkalmi óvóhelyet építeni... 1944 nyarán már csak a 16. SS lovasezred zenekara muzsikált a német katonaság városi lovasünnepélyén.

50 1941-ben Berend Iván állt annak a mozgalomnak az élére, amely a város zenekultúrájának felvirágoztatását tűzte ki célul. A halódó zeneegyesület munkáját akarta folytatni a zenebarátok egy kisebb csoportja és Szekszárdi Liszt Ferenc Zeneegyüttes néven hangversenyeket hirdetett, de ez a próbálkozás is elhalt.

51 A korszak zenei ízlését megosztó elit kultúra és a zenei tömegigény köztes területe ebben az időben a magyarnóta, melynek sláger-szerzeményei eljutottak minden réteghez. Szekszárdon nagyszerű muzsikusok képviselték ezt a műfajt. Garay Ferkó zenekara bejárta Európát és Amerikát, öccse Garay Lajos prímás temetésén a főispánnal az élen részt vett a város értelmisége. Jónás Laci zeneszerzőként is országos hírnévre tett szert. Több megzenésített és pályadíjas művével vált ismertté, köztük a „Megy a honvéd a csatába", „Megátkozom azt a percet", Elkerülnek az emberek" stb. szerzeményeivel.

52 Régi feljegyzésekből tudjuk, hogy már a városháza avatásakor (1846) volt Szekszárdon „zeneoskola", de a mai fogalmaink szerinti zeneiskolai oktatás 1920-ban kezdődött. Waldmann Róza zongoraművész és zenetanár iskolát nyitott a Széchenyi utca 64. (akkor 116) számú Stoll-féle házban és zongora, hegedű, általános zeneelmélet, összhangzattan, zenetörténet, karének stb. tanítását hirdette. A Waldmann-féle zeneiskola csak pár évre oldotta meg a zeneoktatást. 1925-ben Bálintné Lőrinczy Ida polgári iskolai tanár - a magántanulási lehetőségek költséges volta miatt - Városi Zenede létesítését szorgalmazta. Egy városi támogatással működő zeneiskola megnyitásáért azonban még sokat kellett harcolni, míg végül 1937-ben Gábriel Lajos zenetanár vezetésével, 40 tanítvánnyal megkezdődhetett a munka.

54 Ezekben az években néhány szekszárdi származású előadóművész - Inselt Kató, Paulovits Erzsébet - szívesen vállalt fellépést a helybeliek meghívására.

55 A húszas évek végétől országszerte tapasztalható a „népi-nemzeti zene magyar lélekformáló szerepének" túlzott hangsúlyozása. Felerősödött annak a követelése, hogy irtsák ki „a tőlünk idegen zene" minden megnyilvánulását. Nem volt hatástalan ez Szekszárdon sem, a helyi sajtó gyakran foglalkozott vele, de túlzó adminisztratív intézkedéseket nem hoztak. Különösen a dzsessz és a kabaré dalbetétei ellen indult meg erős kritika a többnyire tényleg igénytelen kupiészövegeket is elmarasztalva, mert „már a falusi nép körében is ijesztő mértékben kezdenek terjedni". Sokszor együtt kezelve a magyarnótával, a magyar népzenét állították velük szembe, amely „háttérbe szorít minden léha, könnyüvérü idegen zenét kezdve a Stux úrtól - a banánhéjig", - az ismert 'slágerekre utalva.

56 Hódító útja során Szekszárdra is eljutott a dzsessz, az „úri fiúk" 1933-ban az Iparosszékházban tartották táncestélyüket „jazz-band" közreműködésével. Minden nemzetietlen zenét tiltó harcias leiratot adott ki 1940-ben a TESZ, a Társadalmi Egyesületek Szövetsége. A felvidék és a déli részek visszacsatolásakor szükségesnek látta, hogy az „életünket teljesen nemzett alapra helyezzük és kiküszöböljük mindazokat az idegen elemeket, amelyeket nem a magyar élet értékesebbé tételére, hanem meghamisítására csempésztek be a nemzeti élettől távol álló rétegek. " Ilyen idegen elemként szóltak elítélően a dzsesszről is, mely a TESZ álláspontja szerint csak arra alkalmas, hogy „népi sajátosságainkból kivetkőztessen bennünket és ez az izgató kiegyensúlyozatlan zenei kifejezési mód az egyszerűbb emberek gondolkodására és viselkedésére hátrányos befolyást gyakoroljon. " Elsősorban a rádió volt kikiáltva bűnösnek azt követelve, hogy a műsorából tűnjék el a dzsessz, ,/iyilvános helyeken játszása pedig büntetendő rendelkezés alá essék." Ehhez mozgósítani kívánták „a törvényhatóságok hazafiasán érző közönségét" is, helyi tilalmak felállítására biztatva őket.

57 Oktatási körökből különös figyelmet kezdtek fordítani az ifjúság zenei nevelésére. Ennek egyik látványos formájaként évente rendeztek hazafias szellemű dalosünnepélyt fiataloknak, gyakran ezer diák részvételével.

58