Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD EGÉSZSÉGÜGYÉNEK TÖRTÉNETE

járványok megelőzésével, a szegénységi bizonyítvánnyal rendelkező betegek gyógyításával. Emberiességét és hivatástudatát példásan fémjelzi az, hogy mindig a gyógyításra szorulók rendelkezésére állt és amennyiben a szükség úgy hozta, őket ingyen gyógyszerrel sőt pénzzel is támogatta. Ő alapította meg Szekszárdon a nemibeteg gondozást és ezt több éven keresztül irányította, elsőként alkalmazva a betegeken - az akkor korszerűnek számító - Salvarsan majd Neosalvarsan kezelést. A városban elsőként ő szervezte meg a rejtett heréjűség (kryptorchismus) szűrővizsgálatát és ezeken kívül úttörő megfigyelései voltak az akkor nagyon gyakori orbánc kezelésében. Ars poeticája az volt, hogy a „Szegény embert, a szegény beteget kell a legjobban kiszolgálni, mert ez hozza az orvos számára az igazisikereket..."

71 Tolna vármegye, így Szekszárd is - mind számszerint, mind területi elosztást és képesítést illetően bábákkal jól ellátott volt. Ezt nagyrészt, a megyeszékhelyen folyó szakképzésnek köszönhette.

72 Szekszárdon, az I. és II. világháború között három gyógyszertár működött a városközpontban, melyek a betegek orvossággal való ellátását voltak hivatottak szolgálni. A legrégibb alapítású a „Fekete sas" nevű patika volt (1767? alapítási évvel), mely a mai Garay tér 14. sz. alatt állott. Tulajdonosaik Szondi István (1891-1918), Baczek Jenő (1918-1923), Kiss Lajos (1920-1921), Kontsits Elemér (1921-1923), Ulrich József (1923-1943) és özv. Ulrich Józsefné (1943-1949) voltak. A másik gyógyszertár „/. Béla király" névre hallgatott és 1863. alapítási évvel a Széchenyi u. 30. sz. alatt állt a betegek rendelkezésére. 1894—1937-ig Szeghy Sándor, majd 1937—1949-ig ifj. Szeghy Sándor volt a tulajdonosa. A harmadik „Szent Bernát" nevű patika 1934-ben létesült és Zalai János tulajdonos vezetésével a mai Széchenyi u. 37. ill. 49. sz. alatt működött 1934—1949-ig.

73 Összefoglalva megállapítható, hgy Szekszárd város egészségügye a két világháború között óriási fejlődést mutatott. Hiszen a nagymúltú kórház jelentősen bővült az ún. „új résszel" és így lehetőséget adott új szakterületek, osztályok nyitására. Kialakultak az új betegbiztosítási rendszerek, gondozóintézetek, szakellátások, amelyek létrejötte együtt járt az egészségügyi alapellátás javulásával.

74