Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD MŰVELŐDÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE - Az iskolán kívüli népművelés

Kaczián János Szekszárd művelődés- és sporttörténete 1918-1944 között Az iskolán kívüli népművelés A NÉPMŰVELÉS ÉRTELMEZÉSE ÉS FELADATAI Egy kisváros mindennapjainak társasági, kulturális jellemzői aligha érdekesek az átfogó történetírás számára, de a település históriájának megismeréséhez elengedhetetlenek. Igaznak véljük ezt Szekszárd esetében is, melynek városiassága a megyeszékhely-szereppel megerősítve válik igazán kitapinthatóvá. A város hagyományos jellemzői mellett - pl. a lakosság nagy részét érintő szőlőművelés, a kezdetleges ipar, a katolikus többség, a megyeszékhely-rangból adódóan kiépült hivatalok, a nemzetiségek alacsony aránya stb. - a két világháború közötti két és fél évtized a városépítészetben, a civil szervezetek gyarapodásában, valamint a sport- és kulturális közéletben hozott fejlődést Szekszárdon. Tervszerű városépítésről még nem beszélhetünk; a felmerülő igények és az anyagi lehetőségek függvényében, alkalmi döntések formálták Szekszárd arculatát. Készült ugyan pl. vízszintező felmérés (1909-1910) és várostérkép (1911), de egy hosszabb távú városépítési koncepcióhoz szükséges adatok (magassági felmérés, a települési viszonyok jellemzői, városszabályozási terv stb.) még nem álltak rendelkezésre.

1 Uj követelményt és egyben lehetőséget az 1937:VI. tc. jelentett ebben a kérdésben, 1938. január 1-jéig kellett városszabályozási tervet készíteni. Szekszárd halogató határozatokat hozott, a költségvetési gondokra hivatkozó hat év haladék kérelmet az Iparügyi Minisztérium is túlzásnak találta. Sokszori sürgetésre 1941-ben elkészültek a tervek, de a háború, majd az utána megváltozott elképzelések miatt ezekből alig hasznosult valami.

2 Hogy építészetileg és létesítményeiben mégis gazdagodott a város, az jelentős részben Vendel István polgármesternek köszönhető, aki nemcsak támogatta az ilyen igényeket, hanem kezdeményezőként lépett föl maga is. Patrónusokat szerzett és a városi képviselőket is maga mellé tudta állítani. Attól kezdve, hogy a testület 1923-ban szabályrendeletet alkotott a házszámozásról és az utcák névadásáról, kialakult és működött a jelentősebb létesítmények előkészítéséhez nélkülözhetetlen építészeti eljárás rendje.

3 Szekszárd századforduló körüli fellendülése után a húszas-harmincas évek hozták a városiasodás új eredményeit. Csökkent a más megyeszékhelyekhez viszonyított elmaradottság, de a hátrány még jelentős maradt.

4 Tárgyalt korszakunk jeles történelmi évfordulókban gazdag kulturális krónikáját két gyászos esemény fogja közre; a trianoni békeszerződés és Kossuth Lajos halálának 50. évfordulója. A békeszerződés aláírásakor gyászbeszédeket mondtak országszerte, Szekszárdon bezártak a szórakozóhelyek, elmaradtak a színielőadások, csak a templomok tartottak nyitva. A következő évtizedekben alig volt kulturális vagy sportesemény Trianonra való emlékeztetés nélkül.

5 Történelmi eseményeink és kiemelkedő nagyjaink évfordulóiról a hivatalos testületek, az egyházak és főként az egyesületek tartottak megemlékezést. Szekszárdon a Nőegylet, a Közművelődési Egyesület és a Vas Gereben Irodalmi-Művészeti Kör látványos műsorral kötötte össze az emlékünnepeket. Az 1924-ben alkotott XIV. tc. alapján május utolsó vasárnapjába Hősök Emlékünnepe lett az első világháború áldozatairól való megemlékezés napja. Március 15-e „a nemzet kezdettől fogva önként megnyilvánult közérzületét követve", az 1927:XXXI. tc. elfogadásával lett nemzeti ünnep.

6