Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD EGÉSZSÉGÜGYÉNEK TÖRTÉNETE

Jász-Nagykun-Szolnok megyei 14 Sopron megyei Komárom-Esztergom megyei 5 Szatmár-Bereg megyei Nógrád-Hont megyei 1 Vas megyei Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyei 79 Veszprém megyei Budapest megyei 119 Zala megyei Somogy megyei 16 Zemplén megyei 3 1 4 12 5 2 ÖSSZESÍTÉS Tolna vármegyei Magyarország törvényhatóságai (Tolna megye kivételével) Idegen honos Összesen: ... 4 7533 7063 466 Az egészségügyi szolgáltatás területei Szekszárdon A II. világháború előtt a társadalombiztosítás és az ezzel járó szakellátás feladatát az Országos Társadalombiztosítási Intézet (071) és a - köztisztviselőket illetően - OTBA látta el. Ez a munka megyénkben dr. Leszler Alajos OTI-igazgató vezetésével történt. Ennek az intézménynek az öregekről, rokkantakról, betegekről való gondoskodás és egészségügyi szakellátás volt a feladata. A II. világháború előtti időszakban - mint azt dr. Erdősi Mária írta - Szekszárdon a következő szakrendelések működtek az OTI keretén belül: sebészeti (dr. Matzon Gábor vezetésével), gyermekgyógyászati (dr. Steidl Stefánia illetve dr. Nagy Eleonóra) irányításával és fogászati profillal. Ugyancsak a 40-es években létesítették, országos hálózat keretén belül, a bőr- és nemibeteggondozó intézetet. Az itteni munkát - az egyéb közegészségügyi funkciókhoz hasonlóan a városi tisztifőorvos felügyelte részfoglalkozás keretén belül. A gümőkór (Morbus Hungaricus) - mint közismert - valóban népbetegség volt Magyarországon. Ezen tüdőbetegség elleni küzdelem alapintézményei a tüdőbeteggondozók voltak, melyek szorosan együttműködve a kórházak tüdőosztályaival és egyéb szakintézményekkel felvették a harcot a kór ellen. Szekszárdon 1934-ben létesült az első tüdőbeteggondozó, ahol a kórházi és gondozói munka dr. Szüle Dénes főorvos vezetésével és dr. Reglődi József, valamint dr. Keszthelyi József működésével ideálisan megvalósult.

68 Az első világháború pusztításait ellensúlyozva, a kormány azt a célt tűzte ki, hogy a csecsemőhalandóságot minden rendelkezésre álló eszközzel csökkentse. A kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt - a cél érdekében - azt az utat kellett választani a csecsemőhalandóság magas arányszámának csökkentésére, hogy az egészségügyi felvilágosítást és a széles népréteg művelődését helyezzék előtérbe. Ez a meggondolás vezette az Országos Stefánia Szövetséget, akkor, amikor Magyarország számos helységében - így Szekszárdon is - Anya- és Csecsemővédő Intézetet létesített. Ennek keretén belül a bábáknak ismeretterjesztő előadásokat, anyák iskolájának intézményét és a védőnő szervezetek kialakítását szervezték meg. Az egészségügyi alapellátás a két világháború között Szekszárdon kifejezetten jó volt. Hiszen dr. Kelemen József városi tisztifőorvos irányításával és aktív közreműködésével a kórházi főorvosok magánrendelésein kívül, dr. Horváth József és dr. Hidasi László városi orvosok, dr. Nagy István magánorvos, dr. Matzon Gábor, dr. Lichtenberg Jenő, dr. Fehér Márton, dr. Kosztolányi György és dr. Fábián István láttak el orvosi rendelést.

70 A fenti orvosok közül kiemelkedett dr. Kelemen József személye (1888-1945), aki 1914 óta töltötte be - több mint három évtizeden át - Szekszárd város tisztifőorvosi állását. Az akkor mintegy 15 ezer lelket számláló városban ő foglalkozott egyedül a közegészségüggyel, a