Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD EGÉSZSÉGÜGYÉNEK TÖRTÉNETE

2. lehetőség szerint igyekezzék az osztály a súlyosan fertőzött és környezetére veszélyes betegeket, izolálás céljából elhelyezni. 3. fontos feladatot kell betöltenie az osztálynak, a betegek egészséges életre való nevelésében is.

59 1935. májusában további lehetőséggel bővült megyénkben a gümőkór elleni küzdelem. A vármegye törvényhatósági bizottságának hozzájárulásával ekkor a kórház lehetővé tette a Szekszárdi Tüdőgondozó Intézet felállítását azáltal, hogy a régi épületrészben 3 helyiséget bocsátott rendelkezésre. Ez az úi egészségügyi intézmény Szekszárd város és Tolna vármegye támogatásával jött létre. Ezt követően az általános egészségvédelem érdekében, valamint a gümőkóros megbetegedések és a nemibetegségek ellen is fokozott erővel folyt a küzdelem, mind a hatósági orvosok, mind a zöldkeresztes egészségvédelmi intézmények és az Országos Stefánia Szövetség védőintézetei útján, a 888/1940. B. M. sz. rendelet értelmében.

61 Tolna vármegyében 1940-ben Szekszárdon, Deesen, Iregszemcsén, Simontornyán, Dombóváron, Bátán működött a zöldkeresztes egészségvédelmi szolgálat. Az Országos Stefánia Szövetségnek pedig Szekszárdon, Pakson, Bonyhádon, Tolnán, Dunaföldváron és Tamásiban voltak védőintézetei.

62 Mentőállomások létesítése a megyében Szekszárd város rossz vasúti összeköttetése miatt a sürgős orvosi beavatkozást igénylő betegek kórházba való szállítása nem volt megoldott. Mint dr. Treer István írta: „...a betegek, sérültek így igen tekintélyes száma azért nem menthető meg az életnek, mert már csak elkésve érkeznek a teljesen felkészült kórházba. Sajnos a vármegye távoli részéből sokszor 10-15 óráig rázós szekéren kellett kórházunkba szállítani a súlyos operációt vagy vizsgálatot igénylő beteget, ezért nemcsak az időbeli nagy késedelem, hanem ezen oly káros szállítási mód már legtöbbször megpecsételte a beteg sorsát... "

63 Ezért a kórházi bizottság 1926-ban elhatározta, hogy a betegszállítás megkönnyítésére és gyorsítására való tekintettel egy gépkocsit fog vásárolni. Erre azonban nem került sor, mert kórházunk belépett 1927-ben a Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesületébe 2000 P tagdíjjal.

64 Ezek után a szekszárdi mentőállomás egy gépkocsival - melyet a tagdíj befizetése ellenében kapott - az intézet gazdasági udvarában nyert el - helyezést, szolgálva a gyors betegszállítás ügyét. Ezt követően megyénk területén még Dombóváron, Tamásiban, Pakson és Dunaföldváron létesült mentőállomás.

65 Honnan jöttek betegek a szekszárdi kórházba? A kórház betegeinek illetőség szerinti megoszlása 1833-1934 között a következő megyei megoszlást mutatja Tolna megyei 7063 Abaúj -Torna megyei 1 B ácsbodrog megyei 10 Baranya megyei 84 Békés megyei 7 Bihar megyei 3 Borsod-Gömör-Kishont megyei 2 Csongrád megyei 5 Fejérmegyei 82 Győr-Moson-Pozsony megyei 4 Hajdú megyei 5 Heves megyei 2