Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

AZ OKTATÁSÜGY TÖRTÉNETE SZEKSZÁRDON - Középfokú iskolák

számtant fogja tanítani. 1921 szeptemberében csak az első évfolyam indult, de „ha lesz 20 női jelentkező, akkor párhuzamos leány osztályt is indítanak"}

99 Szaktanárként a 23 éves gyakorlattal rendelkező Gedeon Bélát, a Kolozsvári Kereskedelmi Akadémia egykori tanárát alkalmazták.

200 A felvételi vizsgák eredményeként, melyek helyesírásból, számtani alapműveletekből és szépírásból tartottak, két osztályt vettek fel, egy fiú és egy leány osztályt 28, illetve 21 fővel. A felvételi vizsgára jelentkezhettek azok a fiúk és leányok, akik IV. osztályos középiskolai, vagy polgári iskolai bizonyítvánnyal rendelkeztek.

201 Az iskola ünnepélyes megnyitására a megyei és városi vezetők jelenlétében szeptember 14-én került sor a belvárosi római katolikus templomban és a városháza nagytermében. Az oktatás, mely négyéves volt, szeptember 15-én kezdődött meg, az iskola neve: Szekszárdi Városi Felső Kereskedelmi iskola.

202 Mindjárt az indulásnál problémák merültek fel, hisz az iskola vezetői és a fenntartó nagy buzgalmukban nem vették figyelembe a VKM arra vonatkozó tilalmát, hogy leánytanulókat nem vehetnek fel,

203 és nem indíthatnak párhuzamos leányosztályt. Felelőtlenségük miatt az illetékesek megrótták a város vezetését, de most már a szülőkre való tekintettel a felvett 21 leánytanulónak előkészítő tanfolyamot szervezhettek, melynek befejezése után miniszteri biztos előtt magánvizsgálat tehettek a tanulók.

204 Az intézmény felállítása óta anyagi nehézségekkel küszködött. A város lelkesedése nem pótolhatta az anyagiakat. A saját épület hiánya, a berendezési és felszerelési tárgyak beszerzése kezdettől fogva nagy gondot okozott. Ezt kifogásolta a minisztérium is, megállapította, hogy nincs buzgalom az iskolával kapcsolatban.

205 A város nem tudta teljesíteni a fenntartás zavartalanságára tett ígéreteit, ezért egy sajátos ötlettel álltak elő: az iskola államosítását javasolták. Sőt javasolták azt is, hogy a kereskedelmi iskolával egyidejűleg a VKM vegye állami kezelésbe a fiú és leány polgári iskolát is a hozzátartozó ingatlanokkal és szántóföldekkel (kb. 100 kh) együtt és ezek jövedelméből tartsa fenn a polgári és kereskedelmi iskolát. Elképzelésüket azzal támasztották alá, hogy a polgári fiúiskola kis átalakítással befogadhatja a kereskedelmi iskolát is. Ugyanakkor a kormányzatnak ez új terheket nem jelentene, hisz a polgári iskolák személyzetének összes terheit eddig is az állam viselte.

206 Gróf Klebeisberg Kunó kultuszminiszter kijelentette, hogy a helyiségkérdés és a felszerelések hiánya nem lehet oka az intézmény bezárásának. Tehát 1922 őszén indulhat az első és második osztály. A leány előkészítő tanfolyam új osztályt nem indíthat, így csak második osztálya lesz. Az államosításra 1922. augusztus 2-án került sor.

207 Az állami kezelésbe vételt a következő kondíciók mellett határozta el a VKM: 1. A város anyagi viszonyainak megj avulásával önálló iskolaépületet kell építeni az új intézménynek. 2. A tanszemélyzet illetményét a VKM magára vállalja. 3. Az iskola tandíj jövedelmeit - a város kérése szerint - az 1922-23. tanévtől három évre átengedi a városnak, de ezt az összeget az iskola felszerelésének beszerzésére kell fordítani.

208 Az államosítás után az iskola neve: Szekszárdi Magyar Királyi Állami Fiú Felső Kereskedelmi Iskola. A VKM államosítással egyidejűleg igazgatónak kinevezte Sándor János budapesti állami kereskedelmi iskolai tanárt.

209 Az államosítással az iskola ugyan megszűnt városi iskola lenni, de a nehézségek megmaradtak. Az újonnan kinevezett igazgató a tantestület megszervezésével és a szükséges felszerelések beszerzésével lehetővé tette az iskola további működését. A gimnázium által átengedett termek nem feleltek meg az oktatás céljaira, szertár, könyvtár, előadótermek nem voltak. A legmegoldatlanabb kérdés a tornaterem volt, erről ugyanis a VKM rendelete nem szólt, így a gimnázium igazgatója nem engedhette át a termet.

2 Ezt a