Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

AZ OKTATÁSÜGY TÖRTÉNETE SZEKSZÁRDON - Középfokú iskolák

hónapig a helybeli tanulóknak - magánlakásokban tanulásukat irányító összefoglaló órákat tartottak, majd ez is megszűnt. SZAKISKOLÁK a.) MEZŐGAZDASÁGI Az alsófokú szakképzés rendszeréről Szekszárdon 1929-ig hiányzott a mezőgazdasági szakiskola. A vármegye és a város kedvező feltételei lehetővé tették és a földmívelésügyi minisztérium is úgy határozott, hogy Szekszárdon Magyar Királyi Mezőgazdasági Szakiskolát létesítenek. A Tolnamegyei Újság 1929. október 5-i számában jelent meg a következő híradás: „Annak a nagy koncepciójú kormányzati programnak, amelynek egyik sarkalatos pontja az ország gazdasági talpraállítása, nemsokára egész vármegyénkre kiható jelentőséggel bíró pillért helyezünk el a közeljövőben megnyíló szekszárdi földmívesiskola épületében. A földmívelésügyi kormány már jó ideje belátta, hogy megcsonkított hazánk gazdasági értelemben vett talpraállítása csak úgy remélhető, ha a gazdasági ismeretek a nép minél szélesebb rétegei között igyekszünk elterjeszteni. A gazdasági ismeretek terjesztése legelsősorban a gazdasági iskolák feladata. A gazdasági ismeretek tanításával foglalkozó iskolák közül a legnagyobb a jelentősége a földmívesiskoláknak. Legnagyobb a jelentősége azért, mert az iskola növendéke két éven keresztül a gazdasági életben benne él, vele minden vonatkozásban összefügg, hozzákapcsolódik és az elméleti tudást gyakorlattal egészíti ki. Vármegyénk már régóta nélkülözte az ilyen iskola áldást hozó gyümölcseit. Mivel az iskola szükségessége minden gondolkodó ember lelkében erősen élt, az eszme lassanként testet öltött". Az iskola szervezése 1926-ban indult, ekkor jelent meg a földmívelésügyi miniszter leirata, amely közli Tolna vármegye törvényhatóságával, hogy Szekszárdhoz tartozó Palánk pusztán földművelés iskolát létesít a vármegye kulturális és gazdasági jólétének fejlesztése céljából. A vármegye alispánjának felhívására válaszolva Szekszárd város is örömmel vette az iskola létesítését, hisz így lehetőség nyílik a szekszárdi földműves ifjaknak is beltelkesebb gazdálkodást elsajátítani". Igaz, hogy az iskola anyagi támogatását, hivatkozva a város szűkös lehetőségeire nem vállalta.

183 Még 1926 nyarán miniszteri leirat értesítette Tolna vármegye alispánját, hogy a palánki gazdasági iskola szervezési munkáival és az igazgatói teendők ideiglenes ellátásával Grajsz Ottó gazdasági tanárt, a szekszárdi Magyar Királyi Téli Gazdasági Iskola vezetőjét bízta meg. Az új földművelési iskola céljaira Palánk pusztát jelölték ki. Palánk Szekszárd határában, a várostól északra kb. 3 km-re a Sió parton található, Mária Tereziánum alapítványi birtok volt. Tehát kincstári, illetve állami birtok kb. 300 kh-on istállókkal, magtárakkal, cselédházakkal. Az 1920-as években a terület bérlője Fehér Lőrinc, de a bérletet 1926-ban a földmívelésügyi minisztérium fölmondta, és az új iskola, valamint a tangazdaság céljaira átadta. A minisztérium nehéz gazdasági helyzetre hivatkozva kérte Tolna vármegye törvényhatóságát, hogy anyagilag járuljon hozzá az iskola építéséhez. A minisztérium a költségek legnagyobb részét magára vállalta, de számított - más megyékhez és városokhoz hasonlóan - a vármegye áldozatkészségére, különös tekintettel az egészséges ivóvíz, a villanyvilágítás és a telep megközelítésére alkalmas út biztosítása ügyében. A megye törvényhatósága a felszerelési költségek részbeni fedezésére az állategészségügyi ebadóalap terhére az 1926-os bevételből 30 millió koronát, azaz 2400 pengőt szavazott meg. 1927-ben pedig szintén az ebadóalap terhére 16 ezer pengőt biztosított útépítésre.

184