Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

AZ OKTATÁSÜGY TÖRTÉNETE SZEKSZÁRDON - Középfokú iskolák

osztályosok jártak be - nem rendszeresen - a tanórákra. A tananyagot a VIII. osztályban elvégezték, a többi osztályban ez csak részben sikerült. Érettségi nem volt, mert ezt eltörölték. A nyári szünetben a gimnázium épületében tartották meg a tanítók átképző tanfolyamát. 1919. május 25-én elhunyt Wigand János, ki majd negyedszázadon át volt az iskola igazgatója és meghatározó egyénisége. A Tanácsköztársaság idején az iskola élén az igazgatóhelyettes, Pataki Jákó maradt, nem neveztek ki új igazgatót.

161 Arról keveset tudunk, hogy a tanácskormányzat milyen hatással volt a gimnáziumra, hogy a tanulók és a tanárok milyen szerepet játszottak az eseményekben, mert erről sem az értesítő, sem az egyéb fellelhető iskolai iratok nem szólnak. A korabeli újságokból értesülhetünk viszont arról, hogy az iskola épületében április 30-án megalakították a Szocialista Középiskolai Diákok Országos Szövetségének helyi szervező bizottságát, melynek elnöke az érettségi előtt álló Ötvös István lett. A május 6-án tartott gyűlésen - ahol „testvéries szeretetben egyesült diák és tanonc" Spitzer Andor gimnazista megnyitója után létrehozták az Ifjúmunkások Országos Szövetségének helyi csoportját. A május elsejei szekszárdi felvonulást - melyen a megye különböző településeiről is voltak résztvevők - a gimnázium egyik tanára, Zipser Jakab szervezte, és ezen a gimnazisták is részt vettek.

162 A szocialista kísérlet bukása után, 1919 őszén a tanárok közül Keresztes Pált - aki május elsején a városi ünnepi beszédet mondta - a proletárdiktatúra alatt tanúsított magatartása miatt elbocsátották.

163 Lakatos János Pál rajztanárt pedig, amiért a fehér különítményesek kegyetlenkedései miatt nyilvánosan tiltakozott, arra kényszerítették, hogy önmagát gyalázó táblával a nyakában végigvonuljon a megyeszékhely főutcáján. Az állandó üldöztetések miatt 1920. szeptember 20-án önkezével vetett véget életének. Nagy részvéttel búcsúztatták.

164 A tantestület összetétele 1918 és 1921 között alapvetően megváltozott. Ebben az időszakban - halálozások és áthelyezések miatt - kilenc új tanár kezdte meg itt a munkát. Az intézet vezetését Resch Aurél szakolcai főgimnáziumi igazgató vette át 1919. október 20-án.

165 A tüzelőanyaghiány miatt ekkor csak négy termet fűthették, ennek ellenére minden osztály - csökkentett óraszámban - naponta járt iskolába. December 18-tól viszont - tíz februári nap kivételével - március 11-ig nem volt tanítás. A tanulmányi eredmény gyenge volt, a 260 tanuló közül 65 (25%) megbukott. A diákok magaviseletét sem tartja megfelelőnek az értesítő, ennek ellenére jó magaviseletű volt a tanulók 82,7%-a. A tornatermet a katonaság újból lefoglalta, ezért rendszeres tornatanítás nem volt.

166 Ismételten felvetődött az internátus kérdése is. Azt tanácsolták a szülőknek, hogy létesítsenek internátusi egyesületet. A tagsági díjat fizető vagy részjegyeket váltó szülőknek lenne elsősorban joguk gyermekeiket az internátusba felvétetni. Egy ilyen egyesülés létrejötte után azonnal meg lehet kezdeni a szervezést. „Egyenlőre miniszteri engedéllyel a főgimnáziumban nyerhetne elhelyezést a nevelőintézet". A terv megvalósításához kérték a vidéki papság, tanítóság jegyző kar és általában a tanügy iránt érdeklődők támogató segítségét. Kollégium ugyan ily módon sem létesült, de az 1920/21-es tanévben már napköziotthon működött a Selyemtenyésztési Felügyelőség épületében „közadakozás segedelmével". Elemi és polgári iskolások, valamint gimnazisták járhattak ide. 22-25 gimnazista kapott ebédet, és 40-45 fő tanulta itt délután és este a leckéjét.

168 Az oktató-nevelő munka feltételei 1920-tól kezdtek konszolidálódni. A tantermek egy részét ugyan még a polgári fiúiskola négy osztálya, valamint két menekült tanár és az elhunyt Wigand János családja foglalta el, de a szülők pénzbeli hozzájárulásával a tüzelőanyagot beszerezték, így a termek egy részét fűthették. A Tolnamegyei Újság 1923. július 28-i száma - rövid híradások között - írta meg, hogy „a szekszárdi főgimnázium ezentúl Garay János nevét viseli."