Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

AZ OKTATÁSÜGY TÖRTÉNETE SZEKSZÁRDON - Középfokú iskolák

ellátására egy képesített gazdasági szaktanárt alkalmaz. A mintagazdaság berendezési költségeit fedezi a birtokában lévő szántóföld évi jövedelme. Ez nagy összeg, hisz a községi gazdasági ismétlő-iskola művelése alatt álló 5 112 hold városi föld az 1919120. tanévben a városnak 25 ezer korona tiszta jövedelmet hozott. " A polgári leány- és fiúiskolának 76 kh. szántóföldje volt, igaz a város kezelésében, kiadva bérletbe. Sárossy szerint ez az iskolatípus kellene Szekszárdnak, mivel a lakosság megélhetési forrása a mezőgazdaság, külön kiemelte a szőlőművelést. Nem említette ugyan, de az iskola saját kezelésű gazdasági gyakorlóteleppel is rendelkezett.

142 Kezdeményezésére a VKM is foglalkozott ezzel a gondolattal. „Nincsen Dunántúl egyetlenegy városa, amely a feltételek kedvezősége tekintetével Szekszárd várossal felveheti a versenyt. Van olyan polgári fiúiskolája, melynek 244 tanulója közül 75% kisgazda szülők gyermeke; van olyan iskolaépülete, mely a kívánalomnak megfelel; a mintagazdaság berendezésének céljaira rendelkezésre állnak a város közvetlen közelében fekvő polgári iskola alapföldek; a város és vidék lakossága a mezőgazdaságon kívül szőlő- és gyümölcstermeléssel foglalkozik. S ha ilyen kedvezőek Szekszárdon a viszonyok a polgári fiúiskola mezőgazdasági irányú kifejlesztésére, történt e valamelyes megmozdulás a szülők a társadalom, hatóságok és egyesületek részéről aziránt, hogy a Dunántúlon szervezhető új típusú polgári iskolát Szekszárd város polgársága kapja meg? A szülők és a társadalmi szakegyesületek mozgalma egy év óta permanens". A VKM helyszíni szemlére küldte le Lovassy Sándor gazdasági akadémiai igazgatót, ki megtekintette a polgári fiúiskolát és a mintagazdaság céljait szolgáló polgári iskolai alapföldeket. A helyszíni szemle Szekszárdot jelölte ki a Dunántúlon megszervezendő, gazdasági irányú nyolcosztályos polgári iskola számára.

143 A tervezésből egyelőre nem lett semmi, majd 1926-tól kezdve szervezték meg a földműves iskolát Szekszárd-Palánk pusztán, teljesen függetlenül a polgári fiúiskolától. A polgári fiúiskola tanulóinak létszáma az 1923/24. iskolai évig fokozatosan növekedett, majd erősen csökkent, a II. világháború alatt már csak mindössze fele volt a húszas évek elejei létszámnak. Ennek oka lehetett, hogy a tanulók zöme inkább a középiskolák felé fordult. A harmincas években a gimnázium mellett Szekszárdon már működött a felsőkereskedelmi iskola és a földműves iskola is. A századfordulót követően a polgári iskolák tanulóik származását tekintve lassú, de érzékelhető változáson mentek keresztül. Az I. világháborút megelőző években a polgári iskola tanulóit a rendezett anyagi viszonyok között élő kispolgári rétegből, sőt a jobb életszínvonalat elérő polgári „középrendből" nyerte. Az I. világháború után azonban, különösen ennek az utóbbi rétegnek, de részben az előbbinek is a figyelme egyre inkább a középiskolák felé fordult. E társadalmi rétegek gyermekei helyére most elsősorban a kisbirtokos és kisiparos szülők gyermekei kerültek. A tanulók zöme szekszárdi lakos, illetve Szekszárd környékéről: Bátaszékről, Decsről, Öcsényből, Tengelicről, Mözsről járt be az iskolába, de a megye távolabbi területeiről is jöttek, akik szobát béreltek a megyeszékhelyen, sőt más megyékből is voltak tanulók.

144 Az iskolában magántanulók is tanultak. Évente kétszer, karácsony táján és a tanév végén tartottak magánvizsgákat. Sőt 1921-ben kivételesen augusztusban is tartottak az olyan tanulóknak, akik a következő tanév elején rendes tanulók kívántak lenni.

145 Az iskola igazgatója 1929-ben Berend Károly lett, aki 1938-ig tanított itt. Ettől kezdve gyakoriak az iskola igazgatóinak változásai egy-két évet oktatnak csak ebben az iskolában, 1938-tól Szeifarth Vilmos, majd 1939-től Deák István, ki 1941-ben nyugdíjba ment, helyére Nagy Sándor került, ki itt tanított korszakunk végéig. A két világháború között a polgári fiúiskolában 24 tanár tanított összesen. Jól képzett, gyakran több évtizedes tanítási gyakorlattal rendelkező polgári iskolai tanításra minősítő oklevelet szerzett tanárnők és tanárok voltak ők. Az iskola igazgatóján kívül általában öt tanárt alkalmaztak egyszerre, időnként kisegítésükre óraadókat is felvettek.

146 Iskolai munkájukon kívül egyéb társadalmi munkát is végeztek a város életében jelentős szerepet