Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

AZ OKTATÁSÜGY TÖRTÉNETE SZEKSZÁRDON - Középfokú iskolák

ni. Középfokú iskolák 1. Polgári iskolák Az 1868. évi XXXVIII. törvény alkotta meg ezt az iskolatípust. A polgári iskolának e törvényben elfoglalt helye jól tükrözi az intézmény bizonytalan közoktatási státusát, mely végigkíséri egész fejlődését. Hiányzik a törvényből és az 1869-ben kiadott első tantervből is, az iskola helyének kijelölése a köznevelés rendszerében, képesítő, minősítő jogának pontos meghatározása, tanárképzésének rendezése. Nem a hatosztályos, hanem a négyosztályos formája terjedt el.

133 A Horthy-korszak konszolidációja idején a polgári iskola felső két osztályának elsorvadása felgyorsult, ugyanakkor a négyosztályos iskolák népes és terjeszkedő iskolatípusnak bizonyultak, igazolva, hogy megfelelnek a társadalmi-gazdasági szükségleteknek. A polgári iskola státusa átmenetileg megszilárdult, s mint sajátos iskolatípus megtalálta helyét az oktatásügy rendszerében. A négyosztályos polgári jogosított kisebb, a társadalmi presztizsskálán már számon tartott tisztviselői pályákra, kielégítette egyes polgári rétegek művelődési igényeit. A polgári iskola sem nem népiskola, sem nem középiskola, hanem önálló, saját célú középfokú iskola. Négyosztályos önálló, saját művelődési eszménye azonban egyrészt lezárt, másrészt a középfokú szakoktatás szempontjából alapozó képzést nyújtott. A polgári iskola a négyosztályos elemi iskolára épülve, a négyosztályos szakképzést (illetve az ötosztályos tanítóképzést) is előkészítette, és így ebben az irányban „félzsákutcában" illeszkedett az iskolahálózatba. A polgári iskolák fejlődését az 1927. XII. törvény kodifikálta. E törvény - Eötvös törvényével ellentétben - középfokú iskolának nyilvánította a polgári iskolát, hogy ezzel is növelje népszerűségét. Feladata - írja -, hogy vallásos, erkölcsös és nemzeti szellemben gyakorlati irányú általános műveltséget adjon és ezzel közvetlenül a gyakorlati életre vagy pedig a középfokú szakiskolákra előkészítsen. " A polgári leányiskolában ehhez még egy feladat járult: művelt, magyar polgári háziasszony nevelése.

134 Tantervi anyaga az iskola funkciójának megfelelően a népiskola anyagán túlmenően, de ugyancsak gyakorlati jellegű alapműveltséget adott. A művelődési anyag meghatározásakor azt kellett szem előtt tartani, hogy az iskola végzett tanulói részben azonnal munkába álltak az iparban, a kereskedelemben, az alacsonyabb szintű adminisztrációban, részben pedig középfokú szakiskolákban folytatták tanulmányaikat. A művelődési anyag gyakorlati jellege azt jelentette, hogy a középiskolától eltérően szerepeltek a tantervben gyakorlati ismeretek: könyvvitel, közgazdasági és jogi ismeretek, mezőgazdasági és ipari ismeretek és kézimunka.

135 A POLGÁRI FIÚISKOLA 1875. november 15-én kelt VKM határozat engedélyezte Szekszárdon egy négyosztályos polgári fiúiskola és egy kétosztályos leány felső népiskola létesítését községi jelleggel. Mindkét iskola 1876. október 2-án kezdte meg működését. Eleinte közös igazgatás alatt állottak. A felső leányiskola 1880-ban levált a polgári fiúiskoláról és önálló női igazgatója lett. A polgári fiúiskola működését ideiglenesen egy szerény bérházban kezdte meg. Garay téri egyemeletes épülete 1878-ban épült fel. Az iskola első igazgatója Krammer János lett, aki 1876-tól 1908-ig igazgatta az intézményt. Halála után Holub Jánost nevezték ki igazgatónak, ki 1920-ban ment nyugdíjba. Helyére menekült tanárként Nagyszebenből jött Sárossy Károly, ki 1929. decemberében innen ment nyugdíjba.