Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

AZ OKTATÁSÜGY TÖRTÉNETE SZEKSZÁRDON - A népoktatásügy fejlődése: népiskolák

polgármester is támogatta. Májustól a szőlőkben a zöldmunkák, a kukoricavetés, permetezés, gyomirtás és kapálási munkák folynak. Ezek végzésénél a város földművelő lakossága a 10 éven felüli gyermekeket vagyoni és családi körülményeinél fogva igénybe veszi, ezért indokolt az iskolai hatóságok tanév megrövidítés iránti kérelme. Egyébként az iskolába a 12-16 év közti korosztály jár, kiknek összlétszáma 435, ebből földműves szülő gyermeke 336, az iparosoké 26, egyéb foglalkozású pedig 73.

m Az iskola azonban - hasonlóan a többi város által fenntartott iskolához - igen nehéz anyagi helyzetben volt. Az 1928. november 28-i tanfelügyelői iskolalátogatás alkalmával felvett jegyzőkönyv megállapítása szerint az iskola rendelkezésére álló tanítási helyiségek elégtelenek, mert az önálló gazdasági népiskolának nemcsak elméleti ismereteket kell oktatnia, hanem a téli félévben különböző háziipari tanfolyamokat is kell tartania. Ezért a szakfelügyelet határozottan kérte a fenntartótól a megígért helyiségeket. Az ügy a VKM-hoz is eljutott. Hivatkoztak a szakfelügyelői jelentésre, mely szerint a város „vállalt kötelezettségei teljesítésének elmulasztásával az iskolát olyan nehéz helyzetbe hozta, hogy kitűzött céljai elérésében állandóan különböző sokszor alig leküzdhetetlen akadályokba ütközik". Szekszárd város - bár az iskola megnyitása óta több mint húsz esztendő már eltelt - vállalt kötelezettségeinek még sem tett eleget - nincs gyakorló telep, nincs saját iskolaépület - és ezzel megakadályozta azt, hogy az iskola „a helyi viszonyoknak megfelelő mintagazdasággá fejlesztessék, amelynek révén az iskola több száz tanulója nemcsak elméletileg, hanem gyakorlatilag is megismerkedhetik az okszerű gazdálkodás elveivel és azok gyakorlati alkalmazásával". A megígért 10 kh egy tagban lévő ingatlan helyett mindössze 5 kh 814 négyszögöl területet adott, azt is három darabban, amelyből az 1080 négyszögöl nagyságú szőlő igen távoli fekvése, a faiskola és gyümölcsös területe bekerítetlen volta, a mezőgazdasági terület pedig a vízjárások miatt, amelyek a terményeket évente többször is elöntik, gazdasági oktatási célokra nem alkalmasak. A város nem tett eleget az építésre vállalt kötelezettségének sem, mert az iskola egy „földbe süllyesztett baromfiólon kívül semminemű gazdasági épülettel nem rendelkezik. Ha nem teljesítik ígéreteiket, akkor visszafejlesztik gazdasági irányú továbbképző iskolává az intézményt Ilyen előzmények után kénytelen volt Szekszárd város új iskolaépületet emeltetni, természetesen államsegély igénybevételével.

115 Meg is kötötték az építési szerződést, de a kivitelezés megkezdésére csak 1935-ben került sor. Az önálló gazdasági népiskola történetében a következő gondot az intézménynek mindennapi iskolává történő átszervezése jelentette, ami ismételten az épületek bővítését tette szükségessé. Ennek megszervezésére a nyolcosztályos népiskola bevezetésével együtt került sor, a VKM-tól a város erre a célra 70 ezer pengő államsegélyt kért és kapott is a következő évben. Az átszervezést és az építkezést az 1940. XX. tc.-re hivatkozva tervezték, mely törvény az elemi iskolák nyolcosztályúvá fejlesztését írta elő, ahol azonban mezőgazdasági szakiskola működik a hetedik és nyolcadik osztály helyett az első, második, harmadik osztályú gazdasági népiskola mindennapossá fejleszthető át.

117 így az önálló gazdasági népiskola, tulajdonképpen beleolvadt a nyolcosztályos elemi népiskolába.

118 Az önálló gazdasági népiskola már korábban is igen szorosan együttműködött a mindennapos elemi népiskolákkal, zömében ezen iskolák tanítói oktatták itt is a tanulókat és tanulói is az elemi iskolát végzettek közül kerültek ki. Természetesen a gazdasági szaktantárgyak oktatását és a gyakorlati foglalkozásokat az iskolában alkalmazott szaktanárok vezették. 1929-ben az iskolában 5 tanító tanított, az igazgató Pigniczky Ferenc volt, mellette K. Molnár Jenő, Nagyné Pausch Elvira, Illy Irma tanítónő és özv. Paulicsné Orbán Julianna helyettes tanítónő dolgozott itt.

119 1936-ban még mindig Pigniczky Ferenc az igazgató, szaktanítók: Pásztori Ferenc, Illy Irma, Molnár Tivadarné és a hitoktatók az egyes vallásfelekezetek lelkészei vagy segédlelkészei voltak.

120 Az iskola költségvetését a fenntartó, a város biztosította, igaz ez időnként a városi pénztár szűkös anyagi helyzete miatt komoly gondot okozott. Előfordult, hogy az igazgatónak még a szükséges tüzelőanyag