Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)
AZ OKTATÁSÜGY TÖRTÉNETE SZEKSZÁRDON - A népoktatásügy fejlődése: népiskolák
II. osztály 25, tanító: Loisch Istvánné Plank Ilona III. osztály: 26 IV. osztály 30, tanító: Dr. Lemle Zoltánné Gromon Vilma V. osztály: 20 VI. osztály: 18 tanító: Héti József 78 A református iskolaköteles gyermekek tanulmányi eredményét, az iskolaügy tárgyi és személyi feltételeinek alakulását az iskolaszék kísérte figyelemmel. Az iskolaszék nem az egész presbitériumból állt, hanem a presbiterek maguk közül választották ki hét tagját, akikhez csatlakoztak még azok, akik hivatalból voltak tagjai. Elnöke: a mindenkori lelkész, tagok: a kántortanító, a kurátor és a II. sorszámú tanító, jegyzője pedig a segédlelkész volt. AZ IZRAELITA ELEMI NÉPISKOLA A felekezeti iskolák közül a legkevésbé a zsidó iskola működését ismerjük. Források hiányában így csak vázlatos történetét tudjuk bemutatni. A zsidó elemi népiskolában 1920-ban két tanító tanított; König Géza és Kelemen Károly. 79 Utóbbit a tanácskormány alatti magatartása miatt fegyelmivel elbocsátották 1922. novemberében. Érdekes, hogy Kelemen Károly fegyelmijét követő felfüggesztése idején a szekszárdi izraelita elemi népiskolához állami tanítónőt osztottak be. Forrásaink arról adnak hírt, hogy Nagy Mária beosztott állami elemi iskolai tanítónőt innen 1923. márciusában Csepelre helyezték. 80 A zsidó iskolaügy - a többi felekezethez viszonyítva - anyagilag jobban finanszírozott volt. A zsidók gazdasági lehetőségeik és jól felfogott érdekükből a polgári pályákra: kereskedelemre és iparra előkészítendő, jóval többet áldoztak iskolájukra. Természetesen ez nem azt jelentette, hogy itt ne adódtak volna problémák. A tanítók fizetéséhez itt is államsegélyt vettek igénybe. 1928-ban a VKM - ismételten - engedélyezte az államsegély folyósítását, melyet 1924-ben szüntettek meg. 81 A tanítói állást ekkor is König Géza töltötte be, aki már 1902. szeptember elsejétől tanított, tehát komoly tanítási gyakorlattal rendelkezett. 82 A zsidó iskolában 1931-ben megszüntettek egy tanítói állást, így König egyedül maradt. 83 1934. július 4-én a tanító előléptetése érdekében a tanfelügyelő indoklásképpen felhozta, hogy 32 éve tanít „kiválóan értékes és buzgó, jeles eredménnyel működő néptanító, aki hosszabb szabadságot egész szolgálata alatt nem élvezett, sem bűnvádi, sem fegyelmi eljárás hatálya alatt nem áll, mindenkor példás, hazafias magatartást tanúsított, s nemcsak az iskolában, de az iskolán kívül is értékes kulturális és szociális munkát fejt ki, már a VIII. fizetési osztály 1 fokozata szerinti javadalmat élvezi (évi 3480 pengő), nős, felesége külön javadalommal nem bíró háztartásbeli". Ezért javasolta, hogy a VKM léptesse elő a VII. fizetési osztályba (évi 3960 pengő). (Egyébként az iskola ekkor államsegélyt már nem kapott.) E fizetségért feladata volt „a szekszárdi izraelita elemi iskola osztatlan osztályát a VKM által kiadott tanterv és utasítás értelmében és szellemében egyedül ellátni, a vallásoktatást pedig az egyházi hatóság által előírt módon terjeszteni". M Igen gyakran előfordult azonban, hogy a zsidó hitközség restanciában maradt a tanító bérének folyósítását illetően. 1937 őszén 887 pengő 20 fillérrel tartoztak König Gézának. A polgármester szerint „az illetmény behajthatatlan, mert az izraelita hitközségnek lefoglalható ingó vagyona vagy készpénze nincsen". Januárig behajtási halasztást kért. Márciusra végül a város segítségével sikerült rendezni a tartozást az ekkor már nyugalmazott igazgató tanítónak. 1939-ben utódjának, Friedmann Mártonnak ugyanez okozott kellemetlenséget. Törvényesen megállapított járandóságát nem fizette ki teljes egészében a hitközség, még 230 pengővel tartoztak neki. Ismét a város közbelépésére rendkívül gyorsan sikerült elrendezni az ügyet, két hét múltán javadalmazása teljes mértékű kiszolgálásáról tett jelentést a tanító. 86
