Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

AZ OKTATÁSÜGY TÖRTÉNETE SZEKSZÁRDON - A népoktatásügy fejlődése: népiskolák

ben az evangélikus egyház egyik gyülekezeti termében indult meg az oktatás, Schank László vezetésével. Az evangélikus egyház e termet ingyen engedte át tanítás céljaira, mivel az evangélikus vallású tankötelesek is önálló iskola hiányában a református elemi népiskolát látogatták.

72 Az iskolaszék már 1928. október 21-i ülésén foglalkozott azzal, hogy a következő tanévben előreláthatóan 170 református gyermek fog beiratkozni az iskolába és rajtuk kívül még az evangélikusokkal is számolni kell, ezért meg kell szervezni a IV. sorszámú tanítói állást, amelyhez az állam segítségét kérték. A zsúfoltság még a harmincas években is komoly gondot okozott, a belvárosi iskolaterem megszervezése ellenére. 1936-ban pl. az I—

III. osztály (88 fő) tanult egy olyan tanteremben, ahol maximálisan 65 gyermek fért volna el. Még 1937 szeptemberében is a Kálvin téren lévő 2 tanteremben 161 tanulót okítottak. 1940-re javult a helyzet, melyet a tankötelesek létszámának csökkenése okozott: a felsővárosi iskolában: 133, a belvárosiban: 54 tanuló tanult.

73 Egyelőre azonban az állás megszervezésére nem kerülhetett sor, hisz az anyagi lehetőségek ezt nem tették lehetővé, így átmeneti megoldásként helyettes tanító beállítását tervezték. Az iskolaszék elnöke, Tóth Lajos lelkész levélben kérte a közigazgatási bizottságot ideiglenes helyettes tanító alkalmazásának engedélyezésére az 1929-30. tanév hátralévő idejétől. Fekete Jolán okleveles tanítónőt javasolták, ki az új, belvárosi iskolába áthelyezett egyik rendes tanító helyére kerülne. Mivel a Kálvin téren lévő iskolában tanító két rendes oktató az iskolaépületben elhelyezett hat osztály tanítását az osztályok nagy száma és „a tanköteleseknek osztályonként egyenlőtlen elosztása miatt" (első osztály: 30, a második osztály: 24, harmadik osztály: 24, negyedik osztály: 30, ötödik osztály: 9, hatodik osztály: 2) kifogástalan eredménnyel ellátni - az iskolaszék felfogása szerint - nem tudná, az intenzív és eredményes oktatás biztosítása szempontjából szükséges az ideiglenes tanítónő alkalmazása. A bizottság az indoklást átlátta és engedélyezte a foglalkoztatást.

74 A város belső részén felállítandó új tanterem és tanítói lakás építésénél arra is gondoltak, hogy felvesznek 20 ezer pengő kölcsönt és államsegélyt is kérnek. Ez a kirobbanó gazdasági válság miatt megoldatlan maradt, így egészen az 1938-39. tanévig az evangélikus egyház gyülekezeti termében folyt a tanítás. Az alsó (a belvárosi) iskola csak a válság elülte után készült el, mégpedig úgy, hogy a Bezerédy utca 3. számú házat alakítottak át erre a célra. Az átalakításhoz szükséges összeget úgy teremtették elő, hogy két jótékony, végrendeleti úton az egyházközség tulajdonába került adományt (őcsényben és Kajdacson) eladtak és a befolyt eladási árat fordították az épületre.

75 Rácz Gyula kántortanító 1934. nyarán nyugdíjba ment, negyven esztendei oktatómunka után, melyből 39 évet a szekszárdi református elemi népiskolában töltött el. Helyére a szintén jól képzett 14 év óta tanító őcsényi református elemi iskolai kántortanítót Héti Józsefet választották meg, hét pályázó közül. A IV. sorszámú tanítói állás megszervezését a VKM 1941. nyarán engedélyezte. Az állásra Dr. Lemle Zoltánné Gromon Vilma okleveles tanítónőt alkalmazta az iskolaszék. Igaz, hogy a VKM feltételül szabta, hogy „ha az iskolaszék férfi tanerőhöz ragaszkodnék, kénytelen lenne a fizetéskiegészítő államsegély végleges engedélyezését megfontolás tárgyává tenni annál is inkább, mert a szekszárdi református népiskolánál 2 kántori képesítéssel rendelkező férfi tanerő működik, még egy kántortanítóra nem lehet szükség. " Egyébként Lemlénének is volt kántori képesítése. Az új (egyelőre ideiglenes) tanítónő fizetése 364 pengő 80 fillér volt és lakbérre kapott még 425 pengő 4 fillért. A székesfehérvári tankerületi király főigazgató 1941. szeptember 28-tól nevezte ki rendes tanítóvá, hét évvel oklevelének megszerzése után.

77 Az 1941-42. tanévben a belvárosi református elemi népiskolába az I-IV. osztályba 56 tanuló iratkozott be, őket Schank László igazgatótanító okította. A felsővárosi iskolába beiratkozott: I. osztály 20