Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

AZ OKTATÁSÜGY TÖRTÉNETE SZEKSZÁRDON - A népoktatásügy fejlődése: népiskolák

igazgatói teendőkkel megbízott tanító, Rácz Gyula református kántortanító, König Géza izraelita elemi iskolai tanító). 1927-ben a begyűlt összeget a következő arányban osztották fel: a római katolikus elemi iskolában a 627 tanulóból 104, a gazdasági ismétlőben a 496 tanulóból 43, a református elemiben 105-ből 16, az izraelita iskolában 35 tanulóból mindössze 5 szorult segélyre.

55 A város egyéb módon is több alkalommal próbált meg segítséget adni az iskolás gyermekek támogatásához, felruházásához. 1923-ban a város képviselő-testülete egyhangú határozatban támogatta a polgármester azon intézkedését, „hogy a téli hideg időjárás beálltával a helybeli lelkészek és jótékonysági egyesületek vezetői által bejelentett 94 vagyontalan iskolaköteles gyermek között 51 pár téli cipőt, 43 db kész gyermekruhát, illetve ruhácskának való anyagot, 2 db téli kabátot, 4 db. meleg téli sapkát, 6 db szwettert, 3 db kész leányruhácskát és 2 db fejkendőt részint közadakozásból, részint a város háztartási alapja terhére szétosztott".

% 1924-ben 2 544 000 koronát utaltak ki hasonló célokra.

57 Az iskolai oktatás hatékonyságának ellenőrzésére, a tárgyi feltételek javításának elősegítése érdekében, egyáltalán az iskolai oktatás ügyeinek intézésére különféle iskolai bizottságok, iskolaszékek működtek, melyek munkáját, összetételét törvényi előírások szabályozták. A felekezeti iskolaszékek általában egyes vallásfelekezetek iskolaügy iránt elkötelezett, legfogékonyabb tagjaiból álltak össze. 1925-ben például a római katolikus községi iskolaszék elnöke hivatalból Virág Ferenc plébános, tagjai többek között Bodnár István lapszerkesztő, Bus Lajos főjegyző, Theiszen János, a polgári fiúiskola igazgatója, Pignitzky Ferenc, az önálló gazdasági népiskola igazgatója volt. A reformátusoknál a mindenkori presbitériumból választott tagok működtek, mint iskolaszék. A felekezeti iskolaszékek mellett a községi iskolák (pl. a csatári stb.) ellenőrzésére városi iskolaszék is működött Vendel István polgármester vezetésével.

59 Természetesen az iskolák tartalmi munkájának ellenőrzésére az egyes felekezetek felsőbb szervei hivatalos tanfelügyelőket is állítottak,

60 akik ellenőrző munkájuk során szoros kapcsolatban álltak Tolna megye tanfelügyelőjével. A megyei tanfelügyelőség 1919 őszén költözött be a polgári leányiskola épületébe. A tanfelügyelőségen 1922-ben egy vezető tanfelügyelő: Berze Nagy János, három fogalmazói és iskolalátogatói és négy kezelő tisztviselői státusz volt, de ekkor csak öt álláshely volt betöltve.

62 Berze Nagy János 1924 július elsejétől Baranya megye tanfelügyelője lett, helyére Bárdos Ádám került,

63 1927. november 18-tól Bárdos Ádám helyén Halmos Andor dolgozott, egészen 1940-ig.

64 1941-től a megye tanfelügyelője Sulyok Kálmán.

65 A tanfelügyelőség 1928. november 3-án elköltözött a polgári leányiskolából a Széchenyi utca 40. házszámú házba.

66 AII. világháború alatt a németek bevonulása, majd az ország hadszíntérré válása után a szekszárdi római katolikus elemi népiskolában (belvárosi, újvárosi, Béri Balogh Ádám utcai) német és magyar hadikórházat rendeztek be, így az iskolai oktatás nehézkessé vált. Az iskolaépületeket már 1944. március 22-én lefoglalta a katonaság. A tanfelügyelő a nyár folyamán felmérte, hogy ősztől hány tanteremre lenne szükség a zavartalan tanításhoz, ezért legalább a belvárosi népiskola felszabadítását kérte,

67 ami csak a németek elvonulása után történt meg. Igaz, hogy a pécsi IV. honvéd kerületi parancsnokság a belvárosi római katolikus népiskolát már 1942 szeptemberében katonai kórház céljaira vette igénybe, de ekkor még a tanításról a tanulóknak más tanintézetekben történt elosztásával azonnal gondoskodtak.

68 A REFORMÁTUS ELEMI NÉPISKOLA Korszakunkban a Kálvin téren álló református felekezeti elemi népiskolában három tanító három tanteremben oktatta a tanköteles gyermekeket. A községi iskola létesítésének